Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Czibula Katalin: "Két napnak a' nagy égen nincs helye". Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén
CZIBULA KATALIN SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ ISKOLAI SZÍNPADON ÉS ... Ugyanezek a sajátosságok érvényesülnek természetesen a kompilált, ismeretlen szerzőjű Salamon-dráma első két részében is: az uralkodói kötelességtudat és a hazaszeretet motiválja László alakját. A dráma szerkezetét tekintve az első felvonásban betold egy indító első jelenetet, amely majd a záró harmadik felvonással együtt foglalja keretbe a két drámai átvételt. A továbbiakban az első felvonás Friz drámájának cselekménye mentén halad, a második felvonás Iliéi drámájának rövidített változata. A harmadik felvonást a szöveg kiadásakor Varga Imre eredetinek jelöli, de a későbbiekben utal arra, hogy forrása talán Franz Neumayr Sanctus Stephanus Hungáriáé Rex című drámájában keresendő. (Varga-Pintér 2000, 86.) Minden esetre a harmadik felvonás a barokk keresztény hőst reprezentálja, aki Máriának ajánlja fel az országot. Ezzel még inkább megerősíti azt a vonalat, amelyben a hatalom nem akarása fontos uralkodói magatartásnak tűnik, hiszen miután a második felvonásban maga Salamon ajánlja fel a koronát atyjafiának, az Illei-darab harmadik felvonásának megfelelő részben László így kommentálja Salamon kivonulását a társadalomból: „Mely bölcsen által látta Salamon e világnak tündérségét... Ah, jőj viszsza most Salamon! Üly királyi gondos székedbe, én helyetted magamra zárom a nyugodalmas erdőt.” (RMDE 4/2. 215.) Majd lemond maga is a királyi trónról, és felajánlja azt Szűz Máriának: „Fejedelemségbűi ki vetkezem, s ami kis jussom volna is az országba, nálam méltóbbnak adom... Mária legyen Magyar ország királynéja, én pedig tsak hely tartója lészek.” (RMDE 4/2. 217-218.) A hazaszeretet is határozottabb hangsúllyal jelenik meg a drámában. László követve Iliéi szövegét itt így fogalmaz: „nem is azért kötöttem kardot, hogy hamuvá Porrá tegyem, fel bitangollyam édes hazámot.” (RMDE 4/2.199.) Később ezt megerősítendő hangsúlyozza: „semmi ollyast nem forgatok, ami tsak leg kisebb festésére is vállyék az ország törvényinek. Soha sem szomjuhoztam romlását Magyaroknak.” (RMDE 4/2. 203.) Sőt, bár Salamon ebben a drámában is elmondja mondatát a „fenekestül fel forgatott” országról, később maga is így beszél (bár szavaival éppen Lászlónak tesz szemrehányást!): „Künn, künn keressen a Magyar, ha igaz Magyar, ellenséget, kit földhöz verjen, ne dullya ingó falait az országnak.” (RMDE 4/2. 203.) Az eddig említett szakirodalomban a legkevesebb szó a piarista Benyák Bernét Megszégyenült irigység, azaz Salamon magyar király című drámájáról esett.3 Ennek oka valószínűleg többek között az is, hogy a piarista író szövege sokkal később került kiadásra, és vált hozzáférhetővé a tudományos közvélemény számára is, mint a jezsuita szövegek. A hatalom vállalása és a hazaszeretet szempontjából érdekes adalékokhoz jutottunk vizsgálódásaink során. A drámát 1772-ben Nyitrán adták elő. Megírásakor Benyák4 már rendelkezett drámaírói gyakorlattal, hiszen 1770-ben Szegeden bemutatta Metastasio Gioasa felhasználásával készült drámáját, amely már komoly dramaturgiai erényekkel rendelkezett. (Nagy 2001.) Salamon-drámája is különbözik az előzőektől annyiban, hogy nem a történelmi események szabad csoportosítása, szelektálása és illusztrációja révén jön létre, hanem igazi „cseldráma”. Méghozzá kettős módon, hiszen Salamon többszörösen vet cselt Gézának, míg maga is egy csel következtében bukik meg. Miközben a szerző több történelmi személyt vonultat fel, és gondot fordít a hiteles történelmi környezetre, a dráma cselekménye jellegzetes klasszicista dramaturgiai motívumokból építkezik: elcserélt, ellopott fegyverek mint ismertetőjegyek, hamis és rossz kézbe került levelek, álöl149
