Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
I R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL volt tudósítani a császárt: „nem szállíthatja a szobrokat Prágába, mert a nép ragaszkodik hozzájuk.”9 Várad a XVII. század első évtizedeiben egyre inkább veszélybe került. Bocskai már 1606. január 9-én Illésházy Istvánnak írott levelében jelezte, hogy Váradra vigyázzanak, „tudván az töröknek arra az helyre nagy vágyódását.” Számolt vele a bíboros is, hogy a török terveinek egyik célpontja Várad. Ha nem őrködnek, oszmánok dinekbe Szent László városába. 1616. november 14- én datált levelében írta Thurzó György nádornak: „Én részemről Váradot méltónak ítélem, hogy megmaradásáért akár az egész kereszténység harcra keljen.” (Bocskai 1992, 194; Hanuy 1910, 92.) Az „egész kereszténység” fogalom a bécsi beszédben többször is előfordul, s a váradi templomalapítás szűkszavú említése is Pázmány prédikációjára emlékeztet: „Váradon lettem e világra, mely várast Aszszonyunk hagyásából épített és Boldog Aszszony templomával ékesített Szent László király.” (Idézi: Kerny 2002, 429.) Fontosabb körülmény: Pázmány felfogásában pályakezdésétől végig megfigyelhető, hogy következetesen formálódik benne a török elleni nemzetközi szövetség megteremtésének gondolata. Átrendezné egész Európa hatalmi viszonyait a nagy cél érdekében. Összekapcsolva a trienti zsinat programját Magyarország európaijelenlétének hangsúlyozásával, következetesen fáradozott azért is, hogy a magyar szentek kultuszát elterjessze. Párhuzamosan az apostoli királyság szentszéki legitimációjáért vívott küzdelmeivel már 1631-ben elérte, hogy a magyar szenteket, közöttük Szent Lászlót miséjével és zsolozsmájával felvették az új liturgikus szertartáskönyvbe. 1632 húsvétján pedig életbe lépett a pápa döntése, hogy Szent István ünnepét az egész katolikus egyházban kötelező megtartani. (Herner 1987,399- 403; Hargittay 1987, 405-445; Tusor 1999, 1-2. sz. 33-64; Bene 2006; Kerny 2005, 440; Kerny 2006a, 89-124.) Pázmány 1632. február 10-én alaposan kidolgozott tervet nyújtott be az udvarba. VIII. Orbán pápa segítségével a katolikus országok, Spanyolország, Franciaország, Velence, és a Habsburg-birodalom országai kössenek szövetséget a török kiűzésére Európából. 1632 tavaszán római diplomáciai útjának célja — állandó követségének ügyén kívül — két fontos terv megvalósítása volt. Az egyik hivatalos uralkodói megbízás: eszközölje ki a pápa segélyét a császárnak a svédek ellen. A másik Pázmány személyes terve. A pápa vigye keresztül, hogy Európa hatalmai mielőbb fejezzék be a harmincéves háborút, teremtsen békét az egymással harcoló hatalmak között, szervezzen nemzetközi koalíciót a török megtámadása érdekében. Minden baj és veszteség forrása ugyanis az, hogy a keresztény országok között nincs egyetértés, és eluralkodott a széthúzás, a viszály és az ellenségeskedés. (Bitskey 1998, 330.) Zrínyi Szent László-beszédének egyik alapgondolatát, a kereszténység közös akaratának hangsúlyozását közvetlenül ebből a koncepcióból meríthette. A pápai audienciákon 1632. április 24-én és május 26-án Pázmány nem érte el a remélt sikert. Róma politikáját erős francia orientáció határozta meg, és ez tovább terhelte a Habsburg-kormányzat viszonyát az Egyházi Állammal. (R.Várkonyi 1992, 58; Tusor 2001,151-172; G. Erényi 2001,186; Tusor 2004,47-49; Bitskey 2005,361-374.) Koncepcióját azonban Pázmány nem adta fel. 1634 elején I. Rákóczi György fejedelem értesítette a lengyel királyt, hogy Isztambul nagyobb hadjáratra készül ellene. Ugyanakkor az is felmerült, hogy Rákóczi kapcsolatot teremt Béccsel egy török elleni háború titkos tervével. Erdélyre az oszmánok részéről mindenképpen új veszély 107