Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században

H. NÉMETH ISTVÁN VÁROSI TISZTÚJÍTÁSOK A KIRÁLYI MAGYARORSZÁGON... baniatemplomban tartott misét követően a szószékről, a város teljes lakossága előtt tett le. Kőszegen ekkor a bíró az esti hét órás mise alkalmával tette le első esküjét a templomban, feltehetően a teljes polgárság előtt. Másnap a belső tanács megválasztását követően a tanács szintén letette az esküt, majd ezt követően a bíró ismételten esküt tett arra, hogy a tanács akaratát mindenben tiszteletben tartja, a város falait és kapuit épségben megőrzi.

51 Bazinban nem a lelkész vagy a plébános, hanem orgonaszó mellett a jegyző olvasta elő az eskü szövegét.

52 Azokban a városokban, ahol a bíró mellett polgármestert és esetenként kapitányt is ekkor választottak, csak a bíró tette le az esküt a templomban, a másik két tisztviselő még a templomi ceremónia előtt a városházán tette le a számukra kötelező esküt.

53 Bazinban erre úgy került sor, hogy a polgármester és a kapitány mellett a belső tanács is a városházán tette le az esküt.

54 A többi városban, ahol a tisztújítás e periódusa egyetlen nap alatt zajlott le, vagy a bíró esküjére csak az összes vezető testület megválasztása után került sor, hasonló jelenségekre figyelhetünk fel. Szentgyörgy városában például a választások legfontosabb részét ugyan egyetlen nap alatt bonyolították le, de olyan típusú rendtartással találkozunk, amelynél a választott község és a szószóló megválasztására hamarabb került sor, mint a bíróéra. Itt miután lebonyolították a tisztviselők és testületek választását, a megválasztott tisztviselők, valamint a belső és külső tanács tagjai, illetve a község esküt tett az uralkodóra és a város javára. Ezt követően a megválasztottak, valamint a község a Szent György templomba vonult, ahol a frissen megválasztott bíró a kereszt előtt letette az esküt, amelyet a plébános olvasott elő. Másnap a belső tanács tagjai vonultak harangszó mellett a templomba, ahol misét hallgattak, majd a belső és külső tanács megválasztását követően már a városházán szintén letették az esküt.

55 Modorban, ahol a választás szintén egy nap alatt zajlott le, a megválasztottak esküjére mégis csak másnap került sor, de ők már nem az egyház képviselője előtt tették ezt, hanem a bírónak esküdtek.

56 A fentebb tárgyalt alsó-magyarországi városok mindegyikében általános szokásként figyelhettük meg tehát, hogy a bírón (Pozsonyban a polgármesteren, Sopronban a polgármesteren és a bírón) kívül a többi tisztviselő a városházán tette le az esküt. Ezzel szemben a bíró (Pozsony esetében a polgármester, Sopronban mind a kettő) a város első embereként minden esetben a templomban, több város esetében a városházán és a templomban is a jegyző vagy a plébános jelenlétében tette le az esküt. Mivel láthattuk, hogy a korabeli közbeszéd a választást a választók közbejöttével Istennek tulajdonította, ezért jogosnak is tűnt, hogy a választást egyházi esküvel pecsételjék meg, ami egyben a város vezetésével megbízottat is erősebben kötötte, mint a városházán tett egyszerű eskü. A város első emberének eskütételére a választottakat az őket megválasztok kísérték el a város lakosságának sorfala között. A díszes felvonulást már ekkor a város által felfogadott trombitások és dobosok által szolgáltatott zene kísérte, amely így minden esetben mintegy precesszióként, körmenetszerűen történt. Nagyszombaton a város központjában lévő tűztoronyban helyezték el a muzsikusokat, akik onnan kísérték az eseményt zeneszóval.

57 Az eskütétel minden esetben a templom főoltára előtt a keresztre vagy az evangéliumra történt. Sopronban olyan szokás igényével is találkozunk, amely már egy másik országrész, a felső-magyarországi városok ceremoniális előírásaihoz közelít. 1626-ban a soproni község azt a régi szokást kérte számon a tanácson, amely 67