Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Hegedüs Zoltán: Moson vármegye követei az 1662–1848 közötti rendi országgyűléseken
HEGEDŰS ZOLTÁN MOSÓN VARMEGYE KÖVETEI... Németszeghy István 1790 előtt a vármegye aljegyzőjeként szolgált, 85 majd négy évvel később főjegyző lett. 86 1802-ben már alispán, 87 s ezt a tisztséget harminc esztendőn át, 1832-ig viselte. Magyaróváron halt meg 1832. február elsején, 78 éves korában (Nagy Iván VIII., 138.). Nozdroviczky Miklós 1780-ban tiszteletbeli esküdtként kezdte hivatali pályafutását. 88 Két évvel később tényleges esküdtté választották, 89 majd elnyerte a második aljegyző tisztségét. 90 1790-ben már szolgabíróként mond le a tisztújításkor, 91 ahol újraválasztják, akárcsak 1794-ben. 92 A nezsideri járás szolgabírajakent egészen 1805 elejéig szerepel a közgyűlési jegyzőkönyvek lapjain. Skultéty Pál Lipót 1794-ben nevezték ki Mosón megye alügyészévé. 93 A vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben 1802-től egészen 1821 őszén bekövetkezett haláláig 94 főügyészként szerepel. Emellett táblabíróként is működött. Sőtér Ferenc A Szatmár vármegyében fekvő Szamostelken született 1796. január 11-én. (Nagy Iván X., 322.) Az országbírói ítélő hivatal kiadójaként dolgozott, mielőtt megyei alkalmazásba lépett. 1830 nyarától 1832 májusáig első aljegyző volt, 95 majd öt éven át főügyész. 96 1837 júliusában főjegyzővé nevezték ki, 97 majd 1842 júniusától 98 az 1847 februárjában bekövetkezett haláláig 99 a vármegye első alispánja volt. 1845-ben királyi tanácsossá nevezték ki. (Nagy Iván X., 322.) Szapáry Péter 1682-től a vármegye alispánja. 100 Tisztségéről nyolc évvel később leköszönt, mivel alországbíróvá nevezték ki. 101 Más forrás (Nagy Iván X., 480.) szerint fiatalabb korában végvári vitéz volt, több ízben megsebesült, sőt hosszabb időre török fogságba is került. Apósa volt Egresdy Boldizsár királyi táblai ülnök és alországbíró. 1690-ben bárói rangra emelték. Elhunyt 1699 után. Takács István 1790-ben, majd 1794-ben második alispánná választották. 102 Ebben a tisztségében 1799-ben még említik, de 1802-ben már nem. Temlin Zsigmond 1756-ban vették fel a megyei nemesség sorába. 103 Négy évvel később tiszteletbeli esküdt lett, 104 majd 1766-ban a Lajtán inneni járás szolgabírójává választották. 105 1768-tól kezdve adószedő, 106 1785-től pedig már főadószedőként említik 1790-ig. 107 1790-től táblabíró, 108 s e minőségében utoljára 1814-ben tesznek róla említést. Tersztyánszky András 1668-ban lett a vármegye jegyzője, 109 hivatalát 26 éven keresztül, szinte haláláig viselte. 110 Más forrás (Nagy Iván XL, 116.) említi, hogy 1688-ban Pozsony vármegye jegyzője is volt. 39
