Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Sümeghy Dezső–Dominkovits Péter: Sopron vármegye követei a rendi országgyűléseken (1580–1847)

ARRABONA 2007. 45 / 2. propositióját elmondani kívánta a' Karok és Rendek ezt Nitzky Jósef első alispány, és Nagy Pál tábla biró uraknak mint a' múlt Ország Gyűlésén a' Karok és Rendek tö­kélletes meg elégedésével a' Haza ügyében minden hazafiúi buzgósággal eljáró kö­veteknek ki kiáltása által meg előzték, melly után ő herczegsege örökös fö ispány ura' válosztott követ urakat meg erösitteni méltóztatott ugyan, hanem egyetemben írásban bé adott ellentmondásában elei mint örökös fö ispányok által gyakorlott azon jussát, hogy ö a' követek eránt propositiot tehessen és a' Karok és Rendek az­után azokból váloszthassanak fentartotta, ebbéli ellentmondását a' jegyző könyv­ben beiktatni kivánván, mellyre Molnár Lajos tiszti fö ügyész ur a' Statusok nevében viszontvalo ellentmondását kijelentette ö herczegsege pedig a' Statusok [na] k kí­vánságára azon Írásbeli ellentmondását azzal a' magyarázattal, hogy ő tsak a' kö­vetek[ne]k a' Státusok előtt való propositioja eránt való jussát kívánja fentartani, a' válosztásnak szabadsága a' Karoknak, és Rendeknek fent maradván, éljen kiáltások közt viszsza vette." 125 1832/1836 Niczky József alispán és felsőbüki Nagy Pál táblabíró Kihirdetés, követválasztás: Sopron vármegye 1832. november 14-i, Sopronban megtartott közgyűlésében olvasták fel Őfelsége I. Ferenc meghívóját a Pozsonyban, 1832. december 16-ra összehívott országgyűlésre. Hg. Esterházy Miklós főispán tá­vollétébén, de tudomásával és beleegyezésével Niczky József alispán elnökletével folyt le az országgyűlési követválasztó közgyűlés. Miként azt a főispáni engedélyre hivatkozva jegyzőkönyvezték: „...a követek választása úgyis minden megszoréttás nélkül egyedül a Karok[na]k és a Rendek[ne]k szabad akaratjától függene..." 126 A regális rendelése szerint „...és a jövő Ország Gyűlése nagy és leg fontosabb tárgyai tekéntetéből is olly firfiakat választani követekké; kik[ne]k tántoréttatthatatlan ha­zafiusága, az országot illető tárgyakban való jártossága mélly bé látása és tapasz­talása leg bizonyosabb záloga a' Karok és Rendek azon méltó várakozásának; hogy képviselői minémőségekben a megye kívánságának hív magyarázói lenni, a Ki­rálynak és Hazának öszve kötött javát minden mellékes czél félrevitelével egyes erővel elöl mozdéttani iparkodni fognak, ezen érzéstől és meg győződéstől tehát vezettettvén egy[gy]es akarattal Nitzky Jósef első all ispány és Nagy Pál tábla biró urakat mint már az előbbi Ország Gyűléseken is a Karok és Rendek tökélletes meg elégedésével munkálkodott követeket most is kővetek[ne]k választották.. ," 127 1839/1840 Hőgyészy Pál alispán és felsőbüki Nagy Pál táblabíró Kihirdetés, követválasztás: Az 1839. április 15-én, a kismartoni várban megtartott tisztújító közgyűlés befejezését követően felolvasták Őfelsége meghívóját az 1839. június 2-ra, Pozsonyba összehívott országgyűlésre. „Ezen legkegyelmessebb királyi parancs, melly a' köz gyűlésen jelen volt, és latin nyelvet nem értő nagy számú ne­mességnek, honni nyelven is meg magyaráztatott, zajos öröm felkiáltásokkal fo­gadtatván, a' Karok és Rendek tüstént Nagy Pál tábla biró, és Hőgyészy Pál első al ispány urak eránt határtalon bizodalmuknál fogva, a' most nevezett uraknak ne­veit egyesült szív, 's lélekkel fel kiáltották. Melly bizodalmat ö hertzegsége [Ester­házy Pál örökös főispán] is méltányolván, az ország gyűlési követek választásánál 22

Next

/
Thumbnails
Contents