Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében
ARRABONA 2007. 45 / 2. emberekkel. A kötött birtokokból pénzért adni kell a parasztnak, s ez igazságos is, különösen, ha ezen birtokok származását vizsgáljuk. Gyors intézkedést követelek. Vitéz Endre László az az ember, aki ezen problémákat gyökeresen végrehajtaná." Dr. Kató Sándor nyitotta meg és zárta be a másfél óráig tartó gyűlést, melyen 150-en vettek részt, leginkább fiatalok. 23 1939. április 3-án de. 11 órakor a Batthyány tér 6. sz. alatt a nyilasok a vidéki vezetők részére értekezletet tartottak. Bános Sándor bejelentette, hogy Pálffy Fidél gróf a gyűlésen nem tud megjelenni, mert a miniszterelnök úrral van tárgyalása. Szólt a hungarista párt felbomlásáról, s az innen jövő tagok átvételéről. Bejelentette, hogy ezekre nincs szükség, a párt nem veszi fel őket. Megállapította, hogy Szalay Istvánnal erősödött a párt, és a mai kormány 24 megértőbb, mint az előző. Pálffy névnapját Téten vagy Budapesten akarták megünnepelni. Lőcze Miklós mórichidai vezető helyeselte, hogy mindenkire lakhelye szerint lesz a tagdíjjárulék kivetve, mert csak az nemzetiszocialista, aki a pártért áldozni is tud, amikor a pártról van szó. Az ülés 30 percig tartott, kb. 30-an vettek részt rajta. 25 A Győri Nemzeti Hírlap április 4-i számában nyilasellenes írás jelent meg „Kiseprűzni a brigantikat" címmel. A cikk arról szól, hogy Győrött 4 zöldinges fiatal megtámadott egy apát, aki 4 éves gyereket sétáltatott, majd 15 percig verték. A cikket Kozma Béla írta. Dr. Kertész István ügyvéd védelmébe vette a nyilasokat, mondván, hogy csak egy zsidót vertek meg, erre Kozma Béla az április 7-i számban felelt „Válasz a felelőtlenek prókátorának" című cikkében: „Magyarországon lehet az ügyvédi kamarának tagja olyan valaki is, aki az önbíráskodásnak híve, és kinek jogérzéke olyan fejlett, hogy a zsidó kérdés megoldását, a törvényhozás útján való rendezés helyett ezen szovjet ízű módon képzeli el." Ugyanez a szám tudósít arról, hogy Magyarországon a hungaristák lapját 3 hónapra betiltották, így az országgyűlési képviselő választásokon a hungaristáknak nincs sajtójuk. Az 193 9-es választások Az 1939-es választás jóval nyugodtabb légkörben zajlott, mint az 1935-ös. A nyilasok törvényes úton akartak hatalomra kerülni, nem kockáztattak feleslegesen, nincs biciklis különítmény, és Habsburg Ottót sem akarták királynak megtenni. Abban bíztak, hogy a korlátozott titkos szavazáson játszva győznek. A közigazgatási megyének hat mandátuma volt: a négy egyéni — az öttevényi, téti, pannonhalmi és magyaróvári — kerületből egy-egy és a megyei listáról kettő. Egyszerre tehát két szavazólapot kellett kitölteni. Győr városnak pedig még külön két egyéni mandátuma volt. A kormány tanult az 1935-ös választásokból, nem véletlen, hogy vitéz Imrédy Béla nyugalmazott miniszterelnököt jelölték első helyen a megyei listán, ő a MÉP nagyágyúja, aki egyaránt népszerű a baloldalon — korábbi nyilasellenes intézkedései miatt —, és a jobboldalon — mint aki meghirdette a Magyar Élet mozgalmát. A megyei listán szerepeltek még a MÉP részéről Tömböly Dénes oki. gépészmérnök, Szűcs Géza écsi plébános, és Mátyás Géza kisbirtokos. A nyilasok megyei listájának élén természetesen gróf Pálffy Fidél állt, a második helyen Bodor Márton nyugdíjas BESZKÁRT 26 lakatos, majd Kiss Emil győr148
