Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

BANA JÓZSEF A NYILASOK AZ 1939-ES VÁLASZTÁSOK IDEJÉN GYŐR MEGYÉBEN Bana József A NYILASOK AZ 1939-ES VÁLASZTÁSOK IDEJÉN GYŐR MEGYÉBEN Bevezető 1933-tól horogkereszteseknek és nemzeti szocialistáknak

1 hívták magukat, hogy ezzel is megkülönböztessék mozgalmukat a szociáldemokraták szocializmusától, de 1935-től már ők is csak egyszerűen szocialisták. A horogkeresztes szervezkedés mint népi mozgalom indult útjára, és főként a falvak lakói jelentették a tömegbázisát. Az alapító tagok többségének valójában halvány fogalma sem volt a horogkeresztes mozgalom valódi céljairól, de ekkor még nemcsak ők, hanem a szociáldemokrata és kommunista párt tagjai sem tudták, hogy mire véljék ezt a mozgalmat. A tagok többsége munkát, földet akart magának, a horogkeresztesek ezt meg is ígérték. A megyében Pálffy Fidél

2 nemzetiszocialista mozgalma mindvégig megőrizte elsőségét, 1935-től kezdve a legnagyobb ellenzéki párt a megyében. Pálffy 1935-ben még fellázította a népet, 1939-ben már törvényes keretek között küzdött, 1944-ben pedig Sztójay Döme kormánya mellett agitált. A kezdeti radikális mozgalom évrőlévre jobboldalibb és reakciósabb lett. Szálasi mozgalma, amely mindvégig megőrizte kispolgári radikalizmusát, éppen Pálffy miatt nem tudott megerősödni és gyökeret verni a megyében. A 40-es években, amikor Pálffy pártja kormánytámogató vonalra állt, elvesztette a tömegek nagy részét és csak a „guruló márkák" tartották a lelket a mozgalomban. Pálffy ekkor már lényegében azt tette, amire a németek utasították. A helyi jobboldali nyilas szervezetek korai időszakának története már megjelent, jelen tanulmány ennek szerves folytatása. (Bana 2006) 1937. október 23-án a nyilas egységtörekvések hosszas előkészítő tárgyalások után eredményre vezettek, a budai Vigadóban a nyilvánossággal is közlik ifj. Balogh István Nemzeti Szocialista Pártja s néhány más nemzetiszocialista frakció és párttöredék egyesülését Szálasi mozgalmával. Pálffy Fidél pártjának egyik főkerülete is beleolvad Szálasi pártjába. Festetics Sándor

3 Szálasi táborát túl radikálisnak tartotta: egy ilyen mozgalomtól egy gróf még akkor is retteg, ha nyilas. Pálffynak is hasonló lehetett a véleménye Szálasiról, ezért a két gróf „szervezési és baráti egyezséget" kötött egymással. Rajtuk kívül csak Salló János Nemzeti Frontja nem olvadt bele Szálasi pártjába. (Lackó 1966, 95-97.) A Pálffy-párt Kunsziget községben akart népgyűlést tartani október 24-én, de az őszi mezőgazdasági munkálatokra hivatkozva megtagadták. A helyi mozgalom vezetője egy cipész mester.

4 A megyében a nyilas mozgalom 1935-37-ben, ha lassan, vontatottan is, de a „kibontakozás" útjára lépett. Igazán nagy veszélyt a kormányra ebben az időben még nem jelentettek. A helyi közigazgatás vezetői erősen nyilasellenesek, minden je139