Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

ARRABONA 2007. 45 / 2. A választások elemzése A választási eredmények megértéséhez - az eddigieken kívül - még feltétlenül szükséges három tényező vizsgálata: • Győr gazdasága és társadalma az 1930-as években. • A vármegyei eredmények rövid értékelése, különös tekintettel a Győr környéki falvakra. • Az 193l-es és 35-ös győri választások eredményei. 1930 Összlakos Őstermelés Ipar Keresk. és hitel Közsz.és szab.fogl. Tökésés nyugdíjas Napszámos Házicseléd I. Belváros 11963 129 4120 2116 1865 1100 83 1252 II. Újváros 880 320 4856 876 593 443 582 195 III. Nádorváros 12454 301 4628 1130 1666 1448 166 519 IV. Szabadhegy 3215 576 1373 93 182 201 80 31 V. a Sziget 5424 7 3206 808 403 344 91 163 V. b Révfalu 3883 151 2208 308 403 330 79 100 VI. Gyárváros 4139 43 2477 278 377 310 101 55 Külterület 995 203 441 71 35 33 29 10 Összesen: 42953 1730 23309 5680 5524 4209 1211 2325 Győr lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása 1930-ban (Völgyi 1940, 95-96.) Győr gazdasága és társadalma az 1930-as években. Az 1930-as népszámlálás idején Győr lakossága 50881 fő volt. (M. S. K. 1941, 95.) A város Budapest után az ország legjelentősebb ipari centruma lett. Iparból élt a lakosság 45,8%-a, 23309 fő, ezzel még Budapestet is megelőzte (40,8%). (Völgyi 1940, 85.) Az iparból élőknek mintegy 64%-a a gyáriparban dolgozott, szemben az országos 50%-kal. A törvényhatósági jogú városok gyáripari munkásságának 25,9%-át Győrött foglalkoztatták. (Völgyi 1940, 96.) Az ipari munkások Győrött a város területére és a környező falvakra koncentrálódtak, nem voltak szétszóródva, mint Pécs, Salgótarján, Ózd környékén. (Honvári 1996, 111.) Győr nemcsak ipari, hanem közlekedési, kereskedelmi, és közigazgatási központ, valamint püspöki székhely is volt. A Belváros és Nádorváros nagyjából hasonló struktúrájú volt. Az ipari társadalom jelentős hányadosa mellett jelentős volt a kereskedelemből és a pénzügyi szolgáltatásból élők, valamint a közszolgálatúak és szabadfoglalkozásúak nagy száma, emellett itt élt a legtöbb tőkés és nyugdíjas. A Belvárosban több kereskedő lakott, hisz ott voltak az üzleteik is. A Nádorvárosban több volt a tőkés és nyugdíjas, az ő életük nem kötődött a Belvároshoz. Nádorvárosban volt az akkori Győr legszebb villanegyede. Az őstermelők többsége Szabadhegyen élt, mellette még Nádorvárosban, Újvárosban és Révfaluban volt jelentősebb a számuk. Szabadhegy kivételével minden kerületben jelentős létszámú ipari munkásság élt. Nincs olyan városrész, ahol ne lett volna ezer fölött az iparból élők száma. Gyárváros, Sziget, Révfalu és Újváros több mint a fele az 130