Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

ARRABONA 2007. 45 / 2. lem a városban. Tulajdonképpen a MÉP-EKP egyetlen választási gyűlésén többen vettek részt, mint a szociáldemokraták rendezvényein összesen. Az egyértelmű, hogy a kampány a MEP-EKP koalíciónak sikerült jobban, s nemcsak azért, mert a kormánypártiak kampányában Imrédy Béla is részt vett. Meglepő, de a szocdemektől egyetlen jelentős politikus sem jött el Győrbe a kampányidőszakban. Ráadásul a helyi sajtóban ellenük indított támadásokra sem volt módjuk válaszolni. Természetesen a helyi politikai élet legélénkebb vitái a kampányidőszakban, Győrött is a zsidó kérdéssel kapcsolatban folytak. Malasits Géza már az első zsidótörvényt is elutasította. Annak parlamenti vitájában kijelentette, hogy „nem az egész magyarság javát szolgálja, hanem az elszegényedett keresztény középosztály harca a zsidó polgári réteggel." Szerinte a Javaslatnak a keresztény ifjúság sem látja hasznát". (Gy.H. 1938. május 13.) A helyi jobboldal ezután azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy a „munkásvédelem helyett a zsidó tőke érdekeit védik". (Népszava, 1939. március 7.) Malasits Géza a második zsidótörvény vitájában is felszólalt: „Bűnt követ el a magyar nép, az ország, a magyar haza ellen, aki ezt a javaslatot megszavazza".

12 1939. március 5-én a Győrött tartott képviselői beszámolójában pedig kijelentette, hogy a készülő törvény „a félmillió magyar állampolgár kenyérkereseti lehetősége felett kongatja meg a vészharangot, és ennek a törvénynek a hatása az ország minden lakosára kihat".

13 A választási kampányban a Dunántúli Hírlap vezércikkében azzal vádolta a szocdemeket, hogy nem a kisemberek, hanem az idegenek érdekeit képviselik. Többet tesznek a zsidókért, mint a kisemberekért. A szociáldemokratákat a nemzetközi kapitalizmus és a zsidóság érdekei képviselőjének és Győr szégyenének nevezte. (Gy.N.H. 1939. május 21.) Elégedetten vette tudomásul, hogy a nyilasok vezére, Pálffy Fidél a keresztény lista támogatására szólította fel híveit. A helyi sajtó abban a kevés tudósításában, amelyet a szocdem rendezvényekről adott, azt emelte ki, hogy a résztvevők többsége zsidó volt, ill. hogy a győri zsidóság mindent elkövet, hogy a szociáldemokraták bejussanak a parlamentbe. (Gy.N.H. 1939. május 16.) Végig figyelemmel követte, hogy a május 13-ig jelentkezett 2101 zsidó választópolgár közül mennyinek sikerült igazolnia választójogát a második zsidótörvény előírásai után. (Gy.N.H. 1939. május 16.) „Úgy látszik a zsidók nagyon akarnak szavazni - legalább még egyszer" — írta a Győri Nemzeti Hírlap, miután megkezdődtek a zsidók igazolásai. (D.H. 1939. május 28.) A lap arra számított, hogy miután május 17-ig 666 zsidó tudta igazolni választójogosultságát, a végső határidőig kb. 850-nek fog sikerülni. (Gy.N.H. 1939. május 18.) Végül a 2101 zsidó közül, mintegy 900 nem tudta igazolni választójogosultságát, így körülbelül 1200 zsidó szavazhatott. (Gy.H. 1939. május 30.) A választások Győrben a város 56390 (M. S. K. 1941,159.) lakosa közül 17056 (M. S. K. 1941, 159.) választópolgárt vettek névjegyzékbe. Közülük 14999-en szavaztak (88%), ebből 13566 (90, 5%) volt az érvényes és 1433 (9.5%) az érvénytelen szavazat.

14 Ez nagyon magas részvétel, ami egyébként az egész korszakba jellemző Győrre. Itt az országos átlagnál mindig magasabb volt a részvétel a választásokon. Ez a politikai kultúra magasabb fokát igazolja, amit még az is erősít, hogy itt a szélsőséges erők 128