Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

ARRÄBONA 2007. 45 / 2. MÉP 187 71,9% FKGP 14 5,3% SZDP 7 1,9% PSZP (liberálisok) 5 1,9% EKP 4 1,5% Nyilasok 45 17,50% Összesen: 260 100% Az 1939-es országgyűlési választások országos eredménye (L. Nagy 1995,167.) Szembetűnő a baloldali és a centrumban elhelyezkedő pártok súlyos veresége (FKGP, EKP, PSZP, SZDP), és a nyilasok nagyarányú előtörése. A MÉP magabiztos győzelmét csak fokozta, hogy a Felvidékről és a Kárpátaljáról behívott 38 képviselő legtöbbje a kormánypártot erősítette. Azonban a választások következtében a MÉPen belül is nagyfokú jobbratolódás következett be. Bethlen István volt miniszterelnököt is meglepte a baloldal totális veresége és a nyilasok előtörése, s aggodalmát fejezte ki az ország jövőjét illetően: „Vajon ez az új kormánypárt képes lesz-e felvenni a harcot a szélsőjobb demagógiájával?" (P.N. 1939. június 1.) Szerinte a MÉP 50 %ka „flörtviszonyba" lépett a szélsőjobboldallal, azaz a MÉP táborának a fele szélsőjobboldali. (Ormos 1991, 216.) Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter pedig a következőképpen értékelte Szálasiék sikerét kaposvári beszédében: „Pozitívum a baloldali radikalizmus megsemmisítése csak az az aggasztó, hogy a baloldali radikalizmus átcsúszott a jobb oldalra... a szélsőjobboldal egy része idegenből importált eszmékkel, jelszavakkal és metódusokkal akarja megoldani az ország problémáit. .. mert az ország léte, jövője és függetlensége függ attól, hogy a mi dolgainkat magyar módszerekkel, magyar utakon oldjuk meg." (Pintér 1994, 203.) Mindenesetre a parlament első ülését megnyitó nyilas korelnök, Magyary-Kossa István fasiszta karlendítéssel üdvözölte a meglepett honatyákat, mintegy jelezve a megváltozott erőviszonyokat. Az 1939-es győri választások Győr törvényhatósági jogú város — akárcsak a Horthy-korszakban rendezett többi választáson — két képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, akiket a törvény értelmében listán választottak meg. Győrben 3 párt próbálkozott a listaállítással. A kormányzó Magyar Élet Pártja — némiképp váratlanul — paktumot kötött az Egyesült Keresztény Párttal, így közös MEP-EKP lista indult. Ennek több oka lehetett. Az egyik, hogy a korábbi választásokon a kormánypárt — sem az Egységes Párt, sem a Nemzeti Egység Pártja — nem állított jelölteket a városban, híveit a keresztény párt támogatására szólította fel. Tehát a MÉP számára Győr tulajdonképpen idegen terepnek számított. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a politikai katolicizmusnak Győrben komoly hagyományai voltak: a város egyik országgyűlési képviselőjét 1920-tól mindig a keresztény pártok adták. A szövetségkötés azért is logikusnak látszott, mert 1935-ben az egész országban visszaesett a keresztény párt és egyre inkább marginalizálódott, ezért kockázatos lett 122