Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

SZÁLAI ATTILA AZ 1939-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRÖTT Szálai Attila AZ 1939-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRÖTT Magyarországon napjainkig 36 népképviseleti országgyűlési választást tartottak: az elsőt 1848-ban az utolsót 2006-ban. Ebből a 36-ból a Horthy-korszak 25 éve alatt hatot bonyolítottak le. A két világháború közti időszak parlamenti választásai nagyon érdekesek és jellegzetesek voltak. Az 1920-as a „csizmások" sikerét hozta; az 1922-es elengedhetetlen feltétele volt a bethleni konszolidáció sikeres megindulásának; az 1926-os tulajdonképpen lezárása volt a sikeres konszolidációnak; az 1931-es választás lebonyolítása Bethlen István utolsó jelentős belpolitikai akciója volt; 1935-ben a Gömbös Gyula által vezényelt választásokon a szélsőjobboldali „közép" benyomult a parlamentbe; az 1939-es pedig a baloldal, a kisgazdák és a keresztény pártok totális összeomlását hozta. Számos tanulmány, feldolgozás ill. a korszakkal foglalkozó munka elemezte ezen választások előzményeit, lefolyását és következményeit. Tulajdonképpen egyetlen olyan kérdés van, amelyre máig sem sikerült egyértelmű választ adni: melyek a szociáldemokraták 1939-es tragikus összeomlásának az okai. A Népszava a választások után azt írta, hogy a „politikailag öntudatlan munkásrétegek" a demagógia áldozataivá váltak. (Ormos 1991, 216.) Azt azonban, hogy ez miért következett be, a Népszava sem tudta megválaszolni. Nem véletlen, hogy Ránki György professzor az 1939-es budapesti országgyűlési választásokat elemző tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy körzetenként és kerületenként más-más okai vannak a nyilasok és a szociáldemokraták által elért eredményeknek. (Ránki 1983, 412.) Előfordult, hogy nagyjából hasonló társadalmi összetételű körzetekben terjesen ellentétes eredmények születtek. Jelen tanulmány célja az, hogy a győri választások elemző bemutatásával hozzájáruljon az országos eredményekjobb megértéséhez. Ezt elősegítheti az, hogy a vármegyében szinte ugyanazok a folyamatok játszódtak le, mint az országban: azaz a nyilasok előretörése, a kisgazdák és a keresztény pártok összeomlása. Győrött viszont az országos tendenciával ellentétes események történtek, ugyanis az országban egyedül — ellentétben a többi vidéki nagyvárossal — itt nem következett be a szociáldemokrata párt összeomlása. A választási rendszer A választásokat a Darányi-kormány által kidolgozott törvény alapján bonyolították le. Az 1938:XIX. te. általánossá tette a titkos szavazást, amelyet a korábbi, 1925. évi választójogi törvény Budapestre és környékére, valamint 7 törvényhatóságijogú városra korlátozott. Az új törvény szerint 135 képviselőt egyéni, 125-öt pedig lajstromos választókerületben kellett meg- választani. Budapest 3, a főváros és környéke 4, minden megyei és nagyobb városi törvényhatóság területe l-l lajstromos választókerületet képezett. Budapest és környéke, valamint Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, Kecskemét és Hódmezővásárhely csak listára szavazott (43 képviselő) . Az egyéni választókörzetekben pedig kétszer szavaztak, egyszer az egyéni listára, egyszer a vármegyeire. így választották meg a 135 egyéni és a többi, azaz 119