Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Sümeghy Dezső–Dominkovits Péter: Sopron vármegye követei a rendi országgyűléseken (1580–1847)

ARRABONA 2007. 45 / 2. vetutasítást elkészítő grémiumok névsorát is, míg egyes XIX. századi gyűjtéseknél jelzetek megadásával utalt a diétái követek és a vármegye kapcsolattartására, esetenként a végjelentésre. Minthogy ezek a gyűjtések egyrészt túlmutatnak a követválasztáson, másrészt esetlegesek, a közzéadásnál ezeket elhagytam. Ugyanakkor 1608-ig a vármegyei regeszták alapján, 1608-1847/1848 között pedig az eredeti források alapján, betűhíven, a XVIII. század utolsó harmadáig minuszkuláris, azt követően a refomkori szövegátírások szerint a teljes követválasztási szövegrészt közlöm.

14 Sümeghy Dezső adatgyűjtése egyben számvetésre is késztet. A főlevéltárnok kitűnően érzékeltette, hogy a forrásadottságok (-hiátusok) — adott esetben döntően a XVI-XVII. századi vármegyei jegyzőkönyvek hiányai — az adatfelvétel teljessége szempontjából mennyire meghatározóak lehetnek. Gyűjtését az azóta előkerült jegyzőkönyvek és szakirodalom alapján — kurzívval jelezve — kiegészítettem, de még ez sem teljes körű; immáron konkrétan jelzi a további kutatások irányát. Ezek a hiányok leginkább a XVI-XVII. századi archontológiában találhatók. Okuk: a vármegyei jegyzőkönyvek sora 1579. évvel kezdődik, és az 1608-1632/1633 közötti időszakból a protokollumok pár töredékes bejegyzésen kívül szinte teljességgel hiányoznak, és alig maradt fenn némi közigazgatási irat. Paradox, de többek között jelenleg pont az 1622., 1625. évi soproni országgyűlések megyei követei nem ismertek.

15 Sajnálatos, de a Magyar Országgyűlési emlékek forráskiadási sorozata jelenleg is az 1606. évvel zárul (Károlyi 1917), és miként a legújabb forrásfeltárások is mutatják, a Magyar Kancellária Levéltárában is az 1618., 1619., 1622., 1630., 1634/1635., 1655., 1681. évi diéták katalógusai találhatók. Ezeket követi naplók alapján az 1646/1647., 1662. évi katalógusokkal kiegészítve Tatjana Guszarova publikálta. Alapvető forrásközlése e kézirat megjelentetésénél is felhasználásra, beépítésre került. Ugyanakkor érdemes azt jelezni, hogy e „forráshiányos" időszak törvényhatósági levéltáraiban is lappanghat még részleges, vagy teljességre törekvő követi katalógus, pl. az 1637. évi diéta vármegyei és városi követeinek majdnem teljes katalógusa bukkant fel.

16 Miként az 1619., 1620. évi országgyűlések esete is mutatja: mind a szomszédos vármegyei iratanyagokból, mind vezető főúri levéltárakból (pl. Batthyány, Esterházy) további adatokra számíthat a kutató.

17 E publikáció elsődleges célja az adatközlés; nem tekinthettem feladatomnak az országgyűlési követek társadalom- és politikatörténeti vizsgálatát, országgyűlésen végzett tevékenységük elemzését, de még a megyei követválasztások szokásrendjét, rituáléját, az adminisztráció terminológiájának vizsgálatát sem. Ugyanakkor a további kutatás segítésére amely követeknél lehetett, ott politikai pályaívet, vagy életutat bemutató feldolgozásra hivatkoztam, de önmagában a családtörténeti feldolgozásokat még akkor sem jeleztem, ha azok több generáció alatt országgyűlési követi tisztre választott famíliákat akár genealógiai (pl. felsőbüki Nagy), akár társadalom- és hivataltörténeti szempontból (pl. petőházi Zeke) tárgyaltak.

18 Sajnos az adott diéták feldolgozottsága korszakon belül és korszakonként is erősen eltérőek. Pl. a XVI. századi, Habsburgok által összehívott országgyűlések kronológiája, a diéták Habsburg-monarchián belüli funkciórendszere a legújabb vizsgálati szempontokat érvényesítve elkészült.

19 Speciálisan e témakörrel foglalkozva a XVII. századra is alapvető a kora újkori országgyűlések áttekintése (Benda-Péter 1987), de a nagyon sok fontos részeredmény mellett — pl. a köznemesi politikai publicisztika és politizálás az országgyűlésen (Péter 1979), illetve országgyűlési irat10