Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szabó Ádám: Dominus. Újabb ún. „Dunai Lovasistenek” ólomtábla Pannoniából

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK az önálló kultuszként való meghatározás a legelterjedtebb. Ebből az utóbbi a leletanyag sajátosságaiból fakadóan valószínűleg igaz is. Két újabb keletű munkában történt előrelépés a táblákhoz kötődő kultuszforma és a kultusztárgy meghatározásában, éspedig L. Zotovic és Tóth I. által.

6 Előbbi a két lovas között vagy egy lovas társaságában álló nőalakot tekintette a kultusz fő alakjának Holdistennőként, utóbbi a táblák nagy részének homlokzati figurájaként feltűnő Napistent látta a kultusz központi alakjának. Mindkét istenséget többször ábrázolták a táblák két felső sarkában is. Egyelőre azonban a jellegzetes ábra-együttesből nem lehetett még azt sem megállapítani, hogy önálló kultuszról van-e szó, avagy valamelyik ismert valláshoz tartozó emlékanyagról. A kevés feliratos tábla egy része csak a felajánló vagy a készítő nevét illetve mágikus jel-együtteseket, valamint a lényeghez közelebb nem vivő acclamatiókat tartalmaz, amelyek inkább a kultuszgyakorlatra, semmint magára a kultuszra világítanak rá.

7 Az ikonográfiái elemzésekből adódó lehetőségeket teljesen kimerítette az elmúlt évek kutatása. Ezért az ábrákkal nem foglalkozom különkülön, ebből a szempontból pusztán a tábla és ábráinak leírását, fényképét és rajzát teszem közzé. Alakját tekintve a Tudor I. típusba tartozik (CMRED

I, 65, 69.), főjelenetet illetően a Tudor B csoportba, amelynek időrendje a II. század közepétől — III. századi virágkorral — a IV. századig tartott (CMRED II, 95-98.). Legközelebbi formai és ikonográfiái párhuzamát azonban nemrég tették közzé. Belgrád (Singidunum) központjában leletmentő ásatásból került elő vegyes, II-III. századi kerámiaanyaggal együtt egy eddig szintén pontos analógia nélkül álló ólomtábla. A belgrádi tábla Sol ábrázolása III. Gordianus egy 242-ben vert érméjén látható Sol képére hasonlít.

8 A D. Tudor felállította formai és ábrázolásbeli szempontok, valamint a belgrádi tábla lelőkörülményei és ikonográfiái támpontja a quadratai (Barátföldpuszta) táblát is a III. század közepére keltezi. A lelőhely tágabb környezetéből Carnuntumból (Petronell-Deutsch Altenburg: CMRED 147-151.) és Brigetioból (Ószőny-Komárom: CMRED 152-154.) került elő több, a kultuszhoz tartozó tábla. A táblán látható domború ábrák két egymástól vízszintes vonallal elválasztott képmezőben helyezkednek el. Eredetileg talán festették is őket, így az ábrák részletekben gazdagabbak lehettek, mint amilyennek ma mutatkoznak. A két képmező közül a felső nagyobbikban, nagyjából szimmetrikus elrendezésben, egy középpont felé mutatóan a következő alakzatok szerepelnek fentről lefelé: bal felső sarkában a Hold, jobb felső sarkában a sugárkoronás Nap büsztje látható — mindkét felöltözve ábrázolt alak stilizált. Közöttük kapitális, a síkból kiemelkedő DOMINO betűcsoport, mellette jobbról két kis, tekergőző kígyó látható, amelyek közül a jobb oldali a Nap sugárkoronájába kapaszkodik a szájával. A Hold és a Nap büsztjei alatt két, harántirányban elhelyezett, sárkányfejű, kígyótestű lény látható. A lények fejei különböznek egymástól, hasonlóképpen hullámos alakjuk is. Farkuk a tábla bal és jobb szélénél, fejük a tábla felső széle és közepe felé mutat, azonos távolságra a nagyjából középre helyezett, azonban bal felé kissé elcsúszott betűcsoport első és utolsó betűjétől. A jobboldalon látható lény farka és a tábla széle között két, egymáshoz függőleges tengely mentén csatlakozó kör látható, amelyekből felfelé egy hullámos vonal áll ki. Amennyiben nem öntési hiba úgy a vonal a két kör nyele lehet — ekként egy lefelé mutató caduceust mintázva, amely megállapítás azonban csak feltételesen tehető meg. 96