Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt
FÉNYES GABRIELLA SOPRON ROMAI KORÍ FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TER 3. SZÁM ALATT mai Fenyő téri általános iskola mellett) egy szakaszát. Storno Miksa jelentése szerint a vízvezeték a talajszinttől 2,3 m mélyen volt, 25 cm széles és 1 m magas. Építőanyaga a közeli kőbányából származó kő, alját téglából rakták ki. A csatornát a falazat felső szélére sátorszerűen felállított római tetőcserepekkel fedték. Építési ideje kérdéses. Storno Miksa szerint a vízvezetékbe beépítve a Kr. u. 71-től kb. 114-ig a közeli Carnuntumban állomásozott legio XVApollinaris egy bélyeges téglája került elő, (Storno 1973,120-121.; Gömöri 1973, 69., 8. Íj.) de ezt az adatot Gömöri János megkérdőjelezte. (Gömöri 1986, 386., 74. Íj.) Szilágyi János téglabélyeg katalógusában egy IMP ANT AVG P bélyeget említett a Greilinger-malomból. Ha ez a darab a vízvezeték építésével áll kapcsolatban, akkor annak építésére az Orsolya téri fürdő építésével egy időben került sor. (Szilágyi 1933,103., XXIX. tábla 81.) 6. Összefoglalás Sopronban az Orsolya tér 3. sz. épület pincéjében előkerült maradványok méretük, anyaghasználatuk, padlófűtés-rendszerük, alaprajzuk és az építkezéshez felhasznált katonai bélyeges téglák alapján Scarbantia (egyik) közfürdőjéhez tartozhatnak. A régészeti feltárás eredményeképpen ismerté vált véleményem szerint • az épület déli, délnyugati részén elhelyezkedő, padlófűtéssel rendelkező forró vizes helyiség (caldarium), • az ehhez észak felől kapcsolódó, szintén padlófútéses langyos helyiség (tepidarium) egy része, • az ezeket a helyiségeket nyugati irányból övező, süllyesztett padlószintű futófolyosó, • a caldariumhoz kelet felől kapcsolódó, közvetlenül fűtött padlófűtéssel rendelkező helyiség, amely sudatorium, másik caldarium, vagy a megismert caldarium egy fülkéje lehetett, • továbbá a fürdőkomplexumot övező kerítésfal egy szakasza a nyugati oldalon, • valamint a dél felől kapcsolódó kisebb gazdasági helyiségek. A maradványok alapján minimum négy építési periódus különíthető el. 1. Az O pincehelyiségben előkerült, a későbbi fürdő falaitól eltérő tájolású falak, a nyugati oldalon funkcióját vesztett küszöbkő, a B pincehelyiség praefurnium csatornájának kialakításakor felhasznált küszöbkövek egy, a fürdőnél korábbi, épülethez tartozhatnak. 2. Ennek az épületnek a falait részben felhasználva épült fel a közfürdő, amely az előkerült téglabélyegek alapján Antoninus Pius uralkodása idején (138161) épülhetett (vagy ha építését már korábban — de 118 után — elkezdték, akkor is ebben az időben fejezhették be). Építési ideje tehát egybeesik a fórumon folyó nagy középítkezésekkel és esetleg a vízvezeték építésével is. Építésében a Carnuntumban állomásozó legio XIV Gemina és a Brigetioban állomásozó legio IAdiutrix (esetleg a Vindobonában állomásozó legio X Gemina) katonái vettek részt. Még úgy is, hogy a fürdő teljes feltárására nem került sor, látszik, hogy a II. században egy jól megtervezett, igényes fürdő épült. Ezt nem csak a belső dekoráció kis számban megmaradt töredéke (falfestménydarabok, mozaikok) mutatják, hanem a fürdő fejlett, a tudatos tervezést tükröző „épületgépészeti" rendszere, amelynek alapját a sülylyesztett fűtőfolyosóról kiszolgált, egymás után kapcsolt hypocaustum terek és a falak tubulatioja képezte. 81
