Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

FÉNYES GABRIELLA SOPRON RÓMAI KORI FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TÉR 3. SZÁM ALATT A forró vizes fürdőhelyiség keleti fala a hypocaustum tér szintjén a mai O pincehelyiségbe esik. Ez nem tömör, hanem egy kis boltíves nyílást tartalmaz, azaz a hypocaustum tér nem volt teljesen elválasztva, tehát a forró füstgázok szabadon áramolhattak a felettük lévő helyiségek, vagy helyiségrészek alatt. A mai O pincehelyiségben szintén egy fűtött helyiség, például forró levegős izzasztóhelyiség (sudatorium) vagy egy másik, forró vizes medencékkel rendelkező caldarium, vagy a caldariumként meghatározott II. helyiség egy része — legvalószínűbben egy korábbi épületrész felhasználásával épített medence — helyezkedhetett el. A

II. helyiség, azaz a caldarium északi határfala ott húzódhatott, ahol ma az A pincehelyiségben a kelet-nyugati irányú, hét boltozatos nyílással áttört fal található. Ennek szerepe az volt, hogy a forró vizes fürdőt melegítő forró füstgázok átjárhassanak a két helyiség fala alatt, így azok még a következő helyiséget — véleményem szerint a tepidariumot — is fűtsék. 2.2. A tepidarium A fürdő langyos helyisége (tepidariuma) a mai A pincehelyiségben a III. helyiség lehetett. (1., 9. kép) Ennek a térnek a vizsgálatára a helyszínen is lehetőségem volt, hiszen ez nem került visszatemetésre. A tepidarium déli fala a már említett boltíves melegáteresztő nyílásokkal áttört falon volt, így fűtését közvetett módon a caldarium hypocaustum teréből kapta. (9-11. kép) Ennek a falnak alsó része metamorf kövek (csillámpala és szürke gneisz) és igen jó minőségű mészhabarcs, míg felső, boltíves része ék alakú, keményre égetett tégla és mészhabarcs felhasználásával készült. A tepidarium nyugati fala a mai E pincehelyiségben van és 80 cm-nél szélesebb. Az apszis külső íve itt, ezzel a fallal párhuzamosan folytatódott. Északi és keleti fala ismeretlen. Bár az A pincehelyiség északi felében egy 2 m széles, körülbelül keletnyugati irányú törtköves falazat halad, amelyből északi irányban támpillérszerű rész nyúlik ki, ez nem lehet a tepidarium északi fala. (3. kép) A falat a hypocaustum pillérekre húzták (4. kép), azokat teljes figyelmen kívül hagyva, így mindenképpen későbbi építkezésről van szó. A tepidarium szintén padlófűtéses volt, de hogy a hőmérséklet emelésére a tepidariumnak saját közvetlen fűtése volt-e, nem tudjuk.

5 Kiss Ákos leírása szerint a fűtőtér alsó szintjét 8-10 cm vastag rózsaszínű, kisebb mészkődarabokat tartalmazó terrazzo, ez alatt 10 cm vastag vegyes, kő és téglatörmelék, majd újabb rózsaszín terrazzo alkotta. (Kiss 1994, 21.) A helyiség padlóját itt is téglából épített hypocaustum pillérek tartották. A pillérek alapját 26x26 cm széles, 5 cm vastag téglák alkotják, amelyek tetején 19/18x19/18 cm széles és 7 cm magas, habarccsal kötött téglákból képezték a pilléreket. A hypocaustum tér magassága 120 cm volt. A pillérek 30 cm vastag, világos, csaknem fehér színű terrazzopadlót hordoztak. Hogy a tepidariumban vízmedence volt-e, nem tudjuk.

6 Mivel ez a langyos levegőjű helyiség elsősorban csak a hideg és a forró fürdő közötti temperálódásra szolgált, vízmedence nem volt elengedhetetlen tartozéka. Az A pincehelyiség törmelékéből előkerült leletanyagból további építészeti következtetések vonhatók le. A helyiség közepén előkerült 1x1,5x2 cm méretűre faragott fehér mészkő és fekete vulkanikus kő (bazalt?) mozaikszemek alapján a tepidarium padlóját durva, fehér-fekete mintás mozaik borította.

7 (5. kép) Előkerült három darab T alakú vaskapocs, amelyeknek négyszög keresztmetszetű száruk és vékony lapos fejük van. A legépebben fennmaradt példány alapján minimum 9,5 cm hosszúak, fejük legalább 8 cm hosszú és 1,4 cm széles.

8 (6. kép) Ezek tubulus, 73