Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Építészeti örökségünk – Múzeumok Őszi Fesztiválja, Győr, 2006 - Bódis Beatrix: Honismereti tábor

ARRABONA 2007.45/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS Nagyon hasznos, ha a tábor zárása alkalmával, esetleg egy belátható időn belül (fél év) kis kiállításon mutatjuk be a tábor munkáját, ez egyúttal kiváló alkalom a dokumentációk átadására is. Ez azonban nem pótolja az archivált, tehát szükség szerint kézbe vehető másolatok meglétét. Hasznos — de legtöbbször nem valósítható meg — kiadvány készítése a végzett munkáról. Az erre vonatkozó tapasztalatokat kiválóan szemlélteti és összegzi Szabó László bevezetője. Továbbra is fontosnak tartom, hogy az országos gyűjtőkörű múzeum kapjon egy példányt a digitalizált dokumentációból, és ugyanígy a megyei, esetleg helyi múzeumok is. Az a tapasztalatom, hogy a múzeumi adattárak mára átalakultak, tudják fogadni és kezelni az ilyen típusú dokumentációkat. Marad még a „tőpéldány": a pausz — remélem még sokáig —, a mappa a kézi rajzokkal, és egyéb szöveges, papír alapú dokumentumok. Nos, ezek elhelyezése továbbra is problémát fog okozni. Magam is tanácsot kérnék arra, más hogyan oldja meg. Talán majd a régiók? Egyelőre szorítok még helyet az irodában, hogy az ez évi mérések is elférjenek majd. Higgyék el, megőrzésük fontos, mert a digitális adathordozók avulása nem határozható meg még pontosan. A pauszt egy gyertya fényénél is lehet olvasni. Azonban azt hiszem, ha a fenti javaslatot megfogadják, akkor e kis univerzumunkban, a Kárpát-medencében, úgy küldjük el üzenetvivő műholdjainkat, hogy a múlt és jövő falusi építői közötti kapcsolatfelvétel esélyét a lehető legnagyobbra növeltük. HONISMERETI TÁBOR Bódis Beatrix 1989-ben Győr-Ménfőcsanakon kezdtem honismereti tábort szervezni, és 2001ben Győrújbaráton fejeztem be. A 12 év táboros tapasztalatai nagyon erőteljesen meghatározták népművelői, közösségfejlesztői munkámat a településeken. A tábor formálta alakította a benne résztvevő táborozót, csoportvezetőt, gyermeket és felnőttet. Tanultuk az egymásra figyelést, a toleranciát. Barátságok, szerelmek szövődtek. A tábor lehetőséget adott arra, hogy ki-ki felfedezze önmagát, merjen vállalni közösségi munkát. Egy-két táborozó, az építészeti felmérések során elkötelezte magát és Győrben választott pályát magának. Mi kell egy jó táborhoz? 1. Egy megszállott, a hon és a néprajz iránt elkötelezett szakmai vezető, aki hozza magával a csapatát: néprajzosokat (amatőrt, hivatásost), építészt, zenészt, óvónőt, pedagógust, egyetemistát, iparművészt és képzőművészt. 2. Kell egy jó szakmai program, a néprajzi gyűjtések témái, a helyes munkaformák megválasztása, a tábor napi menetének rendje, és jól kell animálni, támogatni az elképzeléseket, törekvéseket, lehetőséget adni mindenkinek önmaga elhelyezésére, elosztani a feladatokat és vállalni az azzal járó felelősséget. 3. El kell fogadtatni a helyi társadalommal, az önkormányzattal, a jegyzővel, a helyi intézmények vezetőivel a tábor céljait. Találkozni, beszélni kell a helyi civil szervezetekkel, közösségekkel (pl. a Nyugdíjas klub tagjaival, mint lehetséges adatközlőkkel), hogy támogassák a helyismereti törekvéseket. 456