Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Építészeti örökségünk – Múzeumok Őszi Fesztiválja, Győr, 2006 - Csécs Teréz: Előszó

ARRABONA 2007.45/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS A 18. század végén kezdett kiépülni Táp falu hegybe vezető településrészén a Hegysor utca (egykori zsellérsor). A 19. század első felében Tápot tűzvész pusztította el, melytől csak a zsellérsor és a falu észak-nyugati oldala menekült meg. Az azóta eltelt időt kívántákfelidézni az előadások, melyekben az egyedülálló építészeti együttes sorsán túl a hogyan tovább? kérdésre is kerestük a választ. A programsorozat nem titkolt célja volt, hogy felhívjuk az összes érintett—a települések lakói, az önkormányzatok, iskolák, művelődési házak —figyelmét a népi építészeti emlékek gondozása, megőrzése lehetőségeire, fontosságára. Nagy örömünkre sok más érdeklődő mellett Táp település polgármestere és a képviselőtestület több tagja is meghallgatta az előadásokat. Különféle — sajnos többnyire sikertelen — kísérletek folytak, folynak az értékmentésre. Vita van a szakemberek között is a nem maradandó anyagból épített házak megőrzésének szükségességéről; a konzerválásvagy felújítás módszereiről; a helybenvagy skanzenben megőrzésről stb. Az előadássorozat nem kívánt állástfoglalni, csak a figyelmet szerette volnafelhívni arra: mennyi mindent tehet egy kéthetes nyári tábor diákokkal, építész egyetemi hallgatókkal; egy önkormányzat, iskola a támogató hozzáállásával; egy egyesület lelkes tagsága (Felpécen és Tápon egyaránt)... Minden előadás végén azt a tanulságot szűrhettük le: a kérdés „személyfüggő": ha van egy lelkes népművelő, táborvezető, polgármester, egyesületi tag, muzeológus, építész, akkor talán van remény— ideig-óráig. A probléma azonban valójában megoldatlan. Az elhangzott előadások közül háromnak a rövidített, szerkesztett változatát közöljük, és Eszes Tibor építész fényképeit a tápi tájházakról. (1-3. kép) Csecs Teréz l. kép Vakolásra előkészített, nádszövettel rabicolt vegyes falazatú lakóház, a megcsúszás elleni betontámfallal 446