Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Recenzió - Dominkovits Péter: Egy (újabb) évtized a XVII. századi Győr vármegye történetéből
ARRABONA 2007.45/1, RECENZIÓ lait házak összeírásáról (Nr. 21.), de a leggyakrabban az általános nemesi felkelés szükségességéről (pl. 1627: Nr. 44.; 1632: Nr. 318-319.) olvashatunk. 1629-ben a bírósági eljárással, az octaviaiis bíróság rendjével (Nr. 112., 122., 129.), 1632-ben a dunántúli rendek Szombathely mezővárosban megtartásra kerülő regionális gyűlésével (Nr. 298., vö.: 303.), a koronázási költségek beszedésével (1632: Nr. 331.) kapcsolatos leiratokkal találkozhatunk. Az országos információs hálózat működésének a későbbi rekonstrukcióját a jegyzőkönyvezett leiratok sora más oldalról is segíti. A törvényhatóságokat rendszeresen értesítették az ország nagybírái, ítélőmesterei sorában végbement személyi változásokról, pl. 1628-ban Cziráky Mózes helyére Patachich István került báni ítélőmesternek (Nr. 81.), miként Mikulich Tamás királyi személynökké (1631, Nr. 251.), Rákóczi Pál (1631, Nr. 276.), majd Homonnai Drugeth János (1636, Nr. 497.) országbíróvá történt kinevezése is így nyert szélesebb körű publicitást. A királyi leiratok sorában a meghívók mellett II. Mátyástól a bíráskodás rendjét szabályozó rendelet is található (1635: Nr. 415.). Győr vármegye fent említett speciális helyzete miatt a közigazgatás és hadseregellátás különböző kérdéseiben folyamatosan kapcsolatban állt a Győr erődvárosban állomásozó katonaság vezetőivel, az időszakban e forrás szerint Zichy Pál alkapitánnyal. A vármegye legfontosabb közigazgatási tevékenységeivel is itt, a közgyűlésekben találkozhatunk. Ez első sorban a megye-történetírásokban mindeddig kevéssé vizsgált adóigazgatással függ össze. Győr esetében nem szabad feledni, a vármegye egy része a hódoltság része volt, így az országos törvényt követve hódolt porták után a hódolatlan porták adójának a felét kellett megfizetni (1627. Nr. 46. — a regeszta szám véletlenül kétszer fordul elő!). A vármegye országos szintű képviseletéről, az országgyűlési követek megválasztásáról, a nékik megszavazott költségekről is innen értesülünk (pl. 1629. Nr. 172-173., vö. Nr. 180., 1630. Nr. 191., 1634: Nr. 402.). Győr vármegye jegyzőkönyve — szemben pl. az egykorú Zalával — nem tartalmaz részletes követutasítást. 2 Ugyanakkor 1630-ból egy társadalomtörténeti szempontból nagyon fontos adatsor ismert, az alispán házánál összegyűlő, az instrukciókat kidolgozó személyek köre (Nr. 181.). Az országgyűlések mellett a XVII. század első felében kifejezetten nagy jelentőséggel rendelkeztek a rendek regionális gyűlései. A Vas és Sopron vármegyei jegyzőkönyvek hiánya miatt is fontos a következő bejegyzés: 1627-ben a négy Rábán túli vármegye szombathelyi gyűlésére halasztották az általános felkelés kérdését (Nr. 46.). A térség törvényhatóságainak folyamatos együttműködését mutatja az is, hogy 1632-ben Győr vármegye képviselői is megjelentek Vas közgyűlésén (Nr. 317.). 3 Mindezek az együttműködések az oszmán veszélyre mentek vissza, és e fő problémakör sok más esetben is megjelent. Pl. : a vármegyének képviselőket kellett küldenie Körmendre, a hódolt falvak ügyében a törökkel folytatott tárgyalásokra (1628: Nr. 73.), vagy a zsitvatoroki béke óta hódolt falvak összeírását kellett elvégezni (1629: Nr. 131.). Már a nádori leiratok kapcsán jeleztem a részleges (pl. 1630-ban Erdély bizonytalan politikai helyzetére hivatkozva, Nr. 227.), vagy teljes körű megyei felkelések gyakoriságát (ld. pl. 1632: Nr. 347.), amivel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi lépések megtétele szintén a megyehatóság feladata volt (1637: kapitány és katonák fizetése, a pénz biztosítása, Nr. 526.) Mindezek mellett a törvényhatóság a különböző közigazgatási alapfeladatait folyamatosan el kellett, hogy lássa (pl. hidak, utak javítása, átkelők tisztántartása), melyek során többször a szomszédos vármegyékkel való együttműködésre is szükség volt, pl. a Rába folyó 1629-es, a Sopron vármegye rendelete alapján történt tisztításakor (1629: Nr. 130.). 425