Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK déglő különszobájában történt. Ilyenkor elmesélgetett a magyar bor külön erényeiről is, a magyar életről, s mindig hangsúlyozta odatartozását". 27 Az „odatartozásnak" a hazatartozásnak egyik jele az volt, hogy Liezen-Mayer Sándor mindig is figyelemmel kísérte a magyar nemzeti festészet megteremtéséért és felvirágoztatásáért folyó ádáz küzdelmet, ahol és amilyen formában lehetősége kínálkozott segítette, támogatta e nemes mozgalom céljait. Műveivel jelen volt az 1840ben alakult Pesti Műegylet, majd az 1868-ban ebből kinőtt Magyar Képzőművészeti Társulat Budapesten és az ország nagyobb városaiban rendezett bemutatóin. A millenniumi nagy országos tárlaton utolsó nagy kompozíciójával, a „Hunyadi Mátyásnak Prágában Podjebrad udvarában hírül hozza a magyar küldöttség királlyá történt megválasztását" című történelmi tablójával szerepelt, amelyet a kiállítás zsűrije nagy aranyéremmel jutalmazott. Liezen-Mayer Sándor halála után szülőhazája úgy fejezte ki tiszteletét, kegyeletét külföldre szakadt fia iránt, hogy 1900-ban, a Műcsarnokban megrendezte nagyszabású — több mint 1000 művet felvonultató — emlékkiállítását. Az esemény iránt óriási érdeklődés mutatkozott. Nyitva tartása idején 8000 látogatója volt, és „az ott bemutatott művekből 403 db festmény, karton, rajz és vázlat kelt el". 28 Ha néhány sorral feljebb azt mondtuk, hogy Liezen-Mayer Sándor több s erős szállal kötődött Magyarországhoz, akkor ez hatványozottan érvényes szülővárosa, Győr iránt táplált érzelmei tekintetében. Bécsi, majd müncheni tanulmányéveiben Liezen-Mayer Sándor a nyári szünidőket Győrben töltötte, ahol szülei, testvérei, régi iskolatársai, barátai várták. A festőjelölt ifjú egy ilyen alkalommal kötött ismeretséget Simor János (1813-1891) győri püspökkel, a későbbi magyarországi hercegprímással, aki aztán nem csupán bizalmába fogadta, de támogatta is különféle megrendelésekkel. Az első felkérés összefüggésben volt a győri székesegyház 50-es évek végétől megkezdett restaurálási munkálataival. „Néhány nap óta — olvasható a Győri Közlöny rövid hírében — Győrött tartózkodik Liezenmayer Sándor fiatal művész hazánkfia. Jelenleg állandó lakása Münchenben van, hol a műegyleti képen dolgozik, melynek tárgya a »Magyarok bejövetele a Kárpátokon keresztül«; s melynek csupán tervrajzáért a bajor király ő felségétől érdempénzt nyert. Mint halljuk, helybeli székes egyházunk néhány festményei kijavítás véget szinte művészi ecsetje alá fognak kerülni". 29 A művészetkedvelő, műgyűjtő „Simor mint győri püspök nagy gondot fordított arra, hogy a művészi érzék mindenütt, de főleg a vallási cultusban érvényesüljön". 30 Ennek az igénynek, elvárásnak a szellemében a 60-as évek közepén Simor János azzal a feladattal bízta meg Liezen-Mayer Sándort, hogy készítsen másolatot a reneszánsz mester, Raffaello (1483-1520) „Sixtus Madonna" című művéről. Az előzetes tanulmány 31 nyomán született nagyméretű festményt aztán „Simor János kegyúr" 1867-ben a Veszprém megyei Tüskevár templomának ajándékozta, ahol ma is a főoltárt díszíti. 32 (9. kép) Simor János később sem feledkezett meg egykori győri protezsáltjáról. Megfestette vele legismertebb művének, a Stuttgartban 1882-ben befejezett „Magyarországi Szent Erzsébetének 33 egy „Árpádházi Szent Erzsébet" címet viselő változatát, 34 1886ban saját arcképét, 35 és végül 1887-ben a „Menekülés Egyiptomból" című bibliai ihletésű kompozíciót. 36 A szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet témára született egy harmadik változat is, amely eredetileg a Liezen-Mayer Sándor tanára, Frumann Antal által tervezett győri Szent József templomba, majd onnan az 1937-ben felavatott Győr-Újvárosi — ma templomként működő — Kultúrházba került. 386
