Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: A győri Magyar Ispita egykori kegyképe. Ikonográfia – kultusztörténet

SZILÁRDFY ZOLTÁN A GYŐRI MAGYAR ISPITA EGYKORI KEGYKÉPE 4. kép 5. kép Ismeretlen grafikus : A kisdedét tejével tápláló Ismeretíen magyarországi festő : A buda-krisztinavárosi Szűzanya. Rézmetszet, papír. XVTU. század közepe. kegykép simontornyai ferenceseknél hajdan tisztelt A szerző gyűjteményében mása. Olaj, vászon, XVIII. század közepe. Magángyűjtemény, Pécs sebeit, Mária Krisztusnak mellét és emlőit). AXIII. század jelentőségteljes műve, a Speculum Humanae Salvationis az antik római história mozzanatát legendásítja, mely szerint a betlehemi gyermekgyilkos Heródes király apját, Antipatert megrágalmazták Julius Caesar előtt. Mire ő az uralkodó iránti töretlen hűségét bizonyítandó háborús sebeit mutatta Caesarnak. A középkorban ezt párhuzamba állították az intercessiós képtípussal, melyen a pestissel büntető Atya előtt Krisztus sebeire és vérére, Mária pedig keblére és anyai tejére hivatkozik. Pestistől védő kompozíciók az európai művészet különböző műfajaiban tükrözik a XII. században megfogalmazott témát. így a Becsei György különítéletét bemutató zselízi (Zeliezovce) templom XIV. századi freskóján, a póniki templom diadalívén valamint a szepesszombati (Spisská Sobota) plébániatemplom 1516-ban készült fafaragású szárnyasoltárát koronázó kompozíción. (Szilárdfy 2003a, 109-111.; Szilárdfy 2003b, 180-189.) (6. kép) A reformáció vezéregyéniségei nem nézték jó szemmel az intercessziós ábrázolások népszerűségét. Ellenérzésüket különösen a fedetlen keblét mutató Mária ábrázolása váltotta ki, mely Luther Márton heves megjegyzésében kap hangsúlyt: „De én sem Mária keblét, sem Mária tejét nem kedvelem, mert az engem se meg nem váltott, se nem üdvözített!" Zwingli Ulrich ugyancsak tűrhetetlennek tartotta a puritánságával összeférhetetlen meztelen szentek, köztük a fedetlen keblére mutató Mária-ábrázolásokat is. (Kovács 1997, 150-151, 154.) 369