Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Áldozó István: A repülőgépgyártás decentralizálása és hanyatlása a német megszállás után

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK gépek és alkatrészek szállításának rendszertelensége is. A gyári berendezések érkezésében a világháború alatt szinte mindig számítani kellett csúszásra, az 1944es évben pedig állandó késésről tanúskodnak a jegyzőkönyvek. Az államközi megállapodásnak megfelelően vállalt közös vadászgépgyártáshoz például a budapesti gyáróriásnak hat orsós vízszintes fúrógépekre volt szüksége, amelyek sem az augsburgi anyavállalattól, sem pedig a bécsújhelyi gyárból nem érkeztek meg. Egyedül a finomfúró érkezését ígérte biztosra a német fővállakozó.

26 A motorok gyártásához szükséges alkatrészek közül a német fél lemondta a tömítő gyűrűk, a VDM légcsavar hajtóművek, a csőcsapágyak, a gömbcsapágyak, valamint a különleges spirálrugók szállítását.

27 A problémákat csak fokozták az állandó légitámadások: 1944. július 27-én a Weisz Manfréd Repülőgép és Motorgyár RT motorgyártó részlegét súlyos bombatámadás érte, emiatt a különleges, s hazánkban egyáltalán nem gyártott szerszámgépekben 6 millió pengő értékű kár keletkezett.

28 A kitelepítések lebonyolításában, valamint a német-magyar kapcsolatokban és a magyar gazdasági és katonai vezetésben mutatkozó zavarok ellenére a termelés elfogadható szintet ért el, a DB 605-ös motorokból például 1944. július elseje és október elseje között 199 darabot sikerült a Német Légierő részére átadni. A motorgyártás csúcsidőszakában, nevezetesen 1943. október elseje és 1944. január elseje között a Weisz Manfréd Művek 256 motort adott át Németországnak. Az ország hadszíntérré válása, valamint a gyári berendezések Németországba szállítása azonban 1944. októberétől már tükröződött a termelési eredményekben, 1944 utolsó negyedévében már csak 45 gépet adott át Magyarország a Német Birodalmi Légügyi Minisztériumnak.

29 Az 1944. áprilisi német-magyar megbeszéléseken úgy tervezték, hogy az átszervezések nyomán a termelésben mutatkozó visszaesésen gyorsan sikerül túllépni, s 1945. elejére a motorok gyártásában már el lehet érni a havi 650 darabos mennyiséget.

30 A terv azonban nem valósulhatott meg, 1944. november 15-én például a szovjet csapatok közeledése miatt a DB 605-ös A és B típusú motoroknak Magyarországon befejezték a gyártását.

31 Decemberben Hellenbronth Vilmos kormánybiztos Berlinben tárgyalt, ahol részletes megállapodás született a repülőgépgyártás teljes részlegének Németországba való kitelepítéséről. A sárkánygyártás a dél-bajorországi Landsberg, Augsburg, Schwatz és Geiselhörig helységekbe, a Messerschmitt gyár műhelyeibe, a motorgyár pedig Ausztriába, a Steyr művek Krummai, Landsberg és Ebensee nevű településeire költözött. A Dunai Repülőgépgyár Rtnek Bécsben működött az irodája. A kitelepítés december közepéig folyt, a szerszámgépeknek mintegy 60-65%-át vitték ki Németországba. A maradék gyári berendezés a szovjet hadsereg kezébe került. (Dombrády 2003, 399.) JEGYZETEK 1 HL HM 17/c és r. 1944. április 24. 206663. sz. irat 6786. csomó 2 HL HM 17/c és r. 1944. június 27. 210169. sz. irat 6786. csomó 3 HL HM 17/b és r. 1944. május 16. 208015. sz. ügyirat 6786. csomó 4 HL HM 17/b és r. 1944. július 25. 211057. sz. ügyirat 6786. csomó 5 HL HM 17/b és r. 1944. július 21-22. 211714. sz. ügyirat 6786. csomó 6 HL HM 17/b és r. 1944. július 21.211714. sz. ügyirat 6786. csomó 7 Uo. 8 HL HM 17/b és r. 1944. július 17. 211712. sz. ügyirat 6786. csomó 9 GYMSM GYL XI.15. A Magyar Vagon-és Gépgyár Repülőgép Osztály iratai. Messerschmitt Titkársági levelezések 1941-1944. szám nélküli irat. 10 HL HM 17/b és r. 1944. május 15. 207348. sz. ügyirat, 6786. csomó 330