Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez
ARRABONA 2007.45/ 1. TANULMÁNYOK negyedik cölöp is valószínűsíthető). A18. sz. házgödör keleti oldalán elhelyezett bejárata részben belevágódott a 16. és 17. sz. gödrökbe, illetve levágta azok felső részét. A 18. sz. ház gödrének bejárata fokozatos lejtéssel érte el a ház padlójának szintjét. Pusztai R.: Lébény-Magasmart leletmentő ásatási napló, XJM.R.A.349-68,15-19.: A13-17. sz. objektumok leírását lásd a katalógusban. (II. tábla/1-2, ábra) A16. sz. objektumból előkerült leletanyag leírását lásd a katalógusban, HM Ltsz. 64.16.1.12, 64.16.2.1, 64.16.3.1-3, 64.16.4.1, 64.16.5.1, 64.16.6.1, 64.16.7.1, 64.16.8.1-2. (IV: tábla/3-4, ábra; V. tábla) A17. sz. objektumból előkerült leletanyag leírását lásd a katalógusban, HM Ltsz. 64.22.1. (III. tábla/3, ábra) Az ásatási napló szerint ugyanitt: másodlagosan kiégett, kannelúradíszes kis füllel ellátott alacsony fazék és tál (3/4 része) volt. Datálása: korai vaskor. „Mindkét gödör (16. és 17. sz.) fölött egy téglalap alakú réteg húzódott, mely a 18. házalap gödréből indult ki. Ebben a rétegben korongolt kelta edénytöredékeket, főként táldarabokat találtunk. Világosan kivehető volt, hogy a házalapba leveztő bejáratot mélyítették le a gödrök fölötti részen. Mindkét gödörben olyan leletanyagot találtunk, melyből látni lehetett, hogy a gödrök a 18. kelta házalapnál régebbi időből a koravaskorból származnak és így semmiféle összefüggésben a kelta házakkal nem voltak." 45 Pusztai, R. Lébény-Magasmart leletmentő ásatási napló, XJM.R.A.349-68,19. 46 Stegmann-Rajtár 1996, 458., 3., 5-6. ábra; Jerem 1981b, 105-136.; Jerem 1986,107-123. 47 Jerem 1997, 61., 3. ábr., Podborsky 1974, 3. és 4. ábra, Parzinger 1989,132. és 133. tábla. 48 Ászt 2003, 33-34.: Az említett kora vaskori kerámia leírását lásd a katalógusban HM Ltsz. 2003.4.4-6. 49 Ászt 2003, 28.: A leleteket Egry Ildikó, a győri XJM régésze határozta meg. 50 Az 1990-es évek elején az Ml autópálya építését megelőző terepbejárások során Lébény-Kaszásdombon és Billedombon a megelőző későbronzkor és a vaskor későbbi korszakainak leletanyaga is előkerült — RégFüz 45,1993,18. 51 Mithay 1956, 89.: Sokorópátka területén a felszíni formák a domboknál jóval magasabbak. Korábban a falu területén nagy erdőségek voltak. 52 Mithay S. 1952, XJM.RA.551-69 (őskori leletek); Tomka P., Szőnyi E. 1973, XJM.RA.4-74 (ősk. földvár); Tomka P. 1974, XJM.RA.15-74 (Újtelepről vaskori cserepek). 53 A lelőhelyek számának pontatlansága abból adódik, hogy a szórványként, vagy terepbejáráson gyűjtött cserepekről gyakran nem lehet eldönteni, hogy az őskor melyik szakaszát képviselik. 54 Szőke B., Sokorópátka-Harangozó, 1947. okt. 26., XJM.RA.552-69; Mithay S. későbbi leírásaiból kiderült (XJM.RA.551-69), hogy a Vár alatt, keleti irányban a Faluhely dűlő található. Az utóbb említett cserepeket valószínűen Szőke B. itt gyűjtötte. 55 Mithay 1956, 89.; Mithay S., Sokorópátka-Harangozó, 1952. jún. 3-i kiszállása, XJM.RA.551-69; Mithay S., Horváth Á., Sokorópátka-Harangozóhegyi kiszállása 1954. aug. 13-án, XJM.RA.554-69: A sűrű erdő nehézségeket okozott a megfigyelésekben. 56 Nováki Gy. eredményeit egy levélben foglalta össze, amelyet Tomka Péternek a győri múzeumba küldött 2000. május 29-, XJM.RA.1-2001 57 Uzsoki A., Jelentés Sokorópátka határában végzett terepbejárásról, Harangozó hegy, 1968. ápr. 10., XJM.RA.974-71; 58 Uzsoki 1969, 89.: Harangozó-hegy a Bőtorok völgy felett helyezkedik el. 59 Uzsoki, A. Jelentés Sokorópátka határában végzett terepbejárásról, Harangozó hegy, 1968. ápr. 10., XJM.RA.974-71; 60 Tomka P, Szőnyi E., Terepbejárás 1973. május 18., XJM.RA. 4-74; 61 Uzsoki 1964, 251.: A legalsó sáncon végzett felszíni gyűjtés során 1947-ben került elő. A kerámiatöredék leírását lásd a katalógusban, XJM Ltsz. 56.85.1. (VI. tábla/2-3, ábra) Legjobb párhuzamait Pilismarót-Szobi rév, Tokod-Erzsébetakna, Sopron-Krautacker együtteseiben találjuk. 62 A kerámia-töredék leírását lásd a katalógusban, XJM Ltsz. 69.6.1. (VI. tábla/2, ábra) A Hallstattkultúra telepeinek leletanyagában gyakran előforduló fazéktípus. A leltáriszám alapján feltehetően Uzsoki A. gyűjtéséből származik. 63 Koroncó: VIII. tábla/2, ábra, XIII. tábla/l. ábra; Lébény: III. tábla/l, 2, 4. ábra; IV. tábla/1-2, ábra; V. tábla/l. ábra. Az említett típusok már a fenn említett HaC2/Dl korszak előtt megjelentek. 64 Bújna 1991, 369., 1. ábra: Nyugat-Szlovákia (1 Hoste, 2 Bucany), Északnyugat-Magyarország (3 Sopron-Krautacker, 4 Pilismarót-Szobi rév), Kelet-Szlovákia (5 Cecejovce), Északkelet-Ausztria (6 Poigen, 7 Etzmansdorf, 8 Kammeg, 9 Ossarn, 10 Au an d. L.-Kleine Hutweide), Dél-Morvaország (11 Jaromefice, 12 Stfelice, 13 Korycany), Közép-Csehország (14 Opolánky, 15 Praha-Michle, 16 PrahaPodhofí, 17 Hloubétín, 18 Tuchomefice, 19 Závist, 20 Krasovice), Nyugat-Csehország (21 Nynice, 22 Manétín-Hrádek, 23 Sedlec), Délnyugat-Csehország (24 Hostomice, 25 Radovésice, 26 Chabafovice, 27Libkovice). 32
