Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Áldozó István: A repülőgépgyártás decentralizálása és hanyatlása a német megszállás után

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK. gondot jelentett az 50 mázsa farokkendő padlásra való felrakása. A földszinti helységben elhelyezett 50 mázsa kábelrúd anyag, a 15 vagon dural és acélcső anyag, acélrúd, durálszalag és durállemez, a 10 vagon gumianyag mind a sárkány-gyártáshoz kellettek. Győrsövényházához hasonlóan festéket is helyeztek el a raktárakban. A Győrhöz közel fekvő Nagytáplányban négy vagon gumicsövet, gumiárut, valamint Messerschmitt futókereket, míg Kistáplányban dural- és műgyanta lemezeket raktak le. Pilingerpusztán a szokásos lemezeken felül 15 vagon Messerschmitt alkatrészt rejtettek el. A Gyömöre melletti Ilonkapuszta raktára már jól őrizhető, biztonságos objektumnak számított, ezért ott nyolc darab kész DB 605-ös motort, valamint 4 darab Argus motort is elhelyeztek a hagyományos Messerschmitt alkatrészek és sárkánylemezek mellett. A Mosonmagyaróvárhoz közel eső Puskin kincstári anyagok lettek lerakva: többek között repülőgép géppuskák és gépágyuk, műszerek, valamint Messerschmitt légcsavarok és csavarkúpok. A szintén Mosonmagyaróvár mellett található Darnózselire 28 darab Argus motort, magyar és — összesen 2 vagon — német kincstári anyagot vittek ki.

9 A Budapesten található ipari üzemek közül elsőként a repülőgépek fegyvereit gyártó Danuvia RT gyári berendezéseinek biztonságos helyre történő szállításáról gondoskodtak a hadiipar német és magyar irányítói. A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező gyár részére Budafokon, valamint Gyöngyösön jelöltek ki barlangot a fegyvergyártás színteréül még 1944. május 15-én.

10 A Dunai Repülőgépgyár termelési egységeit Budafokon, Budatétényben, Kőbányán, valamint a BSZKRT diósároki pincéjében helyezték el. A Honvédelmi Minisztérium 17/a osztálya először a Batthyány téren lévő barlangterület növelésére keresett megoldást, ezt azonban nem lehetett kivitelezni. Ezért egy másik helyen, nevezetesen Budatétényben és Budafokon kellett tároló helyiségeket kijelölni. A kitelepülés megkezdése előtt azonban gondoskodni kellett a budafoki és tétényi terület magasfeszültségű vezetékeinek kiépítéséről is.

11 Ezen kívül el kellett végezni az áramellátást biztosító erőművek, valamint a Diesel elektromos egységek föld alá helyezését is.

12 A legfelsőbb hadvezetés által kiszemelt barlangok még kevésnek bizonyultak a gyártás folyamatosságának biztosításához, ezért a Polytechnikai Intézet egy közelről meg nem nevezett pincéjét is kiutalták a Dunai Repülőgépgyár részére.

13 Az Me 109-es Vadászgépgyártó Munkaközösség részére a Honvédelmi Minisztérium Budatétényen 600 négyszögöl területű telket jelölt ki, ahova szeptemberben a motorgyártó részleg került.

14 A motor fékpadok elhelyezéséhez Budatétény belterületén egy másik telket is kiutaltak, ez azonban alkalmatlannak bizonyult a feladatok ellátására.

15 A leendő gyár területén végzett munkálatok mellett természetesen a telepre vezető utakat is használható állapotba kellett hozni. Budatétényen például két utat is építettek, amely a régi és új balatoni műutat kötötte össze, s a kitelepülő üzemrész barlangja mellett haladt el. Az első út július 2l-re már 50%-ban elkészült, a munkálatokat augusztus 3 l-re fejezték be. A kivitelezést a Delta cég végezte.

16 A Magyar Vagon- és Gépgyár repülőgépgyártó részlegének nagy részét az április 13-i bombatámadásokat követően a Munkaközösség keretében a Kőbányai Sörgyár sziklapincéjébe telepítették, néhány egység azonban a megye területén, többek között Téten, Kimlén és Kapuváron is működhetett. A Kiürítési Kormánybiztos 1195/1944. sz. rendelete értelmében a győri gyár igénybe vette a fertőrákosi kőbányát is, ahol komoly munkát kellett végezni a gyártás feltételeinek megteremtéséhez. A gyár szakemberei június végéig 10 ezer m

2 hasznos műhelyfelületet térképeztek fel, s 800 m

2-nyi terület padlóját elegyengették, s masszív betonburkolattal látták el. A barlang egy részét, mintegy 20 folyóméternyi területet vészkijáróvá minősítették. A termelés feltételeinek biztosításához a 220 V-os vezetéket is be kellett húzni a barlangba, ehhez a Horvátkimle-Sopron magasfeszültségű vezetékről 6 km-es leágazást kellett kiépíteni. 328