Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

DURKÖVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ sonmagyaróvári Hansági Múzeum régészének, hogy az alább közölt leletegyüttesek feldolgozásához engedélyüket és szíves segítségüket nyújtották. 35 Durkovic Éva: A Kisalföld HaD/LTA települési topográfiája. ELTE BTK, Régészettudományi Intézet. Szakdolgozat. Budapest, 2006. 36 Sőtérl898,176-180.: 1884 júniusában SőtérÁ. és Deiningerl. a Hajós M. és Győri M. kertjének területén húzódó magaslatot vizsgálták, mivel Hajós M. házépítése során embercsontokat és egy bögrét talált. A dombhát ezen délkeleti végének kutatása nem hozott eredményeket. Az északnyugati részen szintén magánházak és a község temetője volt. Itt a dombot már jórészét elhordták, így a domb 1-4 m magasan falszerűen övezte az említett házakat (Mecséri utcabeli házak). A házak lakói csontokat találtak. Sőtér Á. és társa egy hamus betöltésű, bolygatott gödröt figyelt meg, amelyben faszén, cserepek és állatcsontok voltak. Ezen a területen 1883-ban az egyik háztulajdonos egy csontvázat talált (a publikáció pontosabb adatot nem közölt), ugyanitt a későbbiekben Sőtér Á. egy erősen bolygatott csontvázat lelt. Innen 60 m távol, 1,4 m mélyen egy koponya nélküli vázat tártak fel egyetlen bronz fibulával (csontváza alapján férfiként határozták meg, tájolása ÉNy-DK). A két sír közti területen egy harmadik került elő, melléklet nélkül. Ennek következtében 1886. augusztus 10-én egy kutatóárok kijelölésével és feltárásával vizsgálták át a területet, amely során 5 sírt tártak fel (melléklet nélküli csontvázas rítusú sírok). SőtérÁ. szerint urnatemetkezések is lehettek a lelőhelyen, mivel a lakosok szerint hamuval telt nagy bögrét leltek ugyanitt. 37 Pusztai R. terepbejárása Lébény-Magasmart, 1951. május 19-én, Hansági Múzeum Adattára 202-72: A területen még 1929-ben talált csontvázakat zsugorítva helyezték a sírba, az egyik feje mellett egy bögre volt, amelyben átfúrt agyag-orsógombokat találtak (ltsz.56. 22. 2). A leleteket visszatemették. A leletmentés során előkerült kora vaskori edénytöredékek leírását lásd a katalógusban, ltsz. HM 56.22.1.1-8. (III. tábla/1-2, ábra). 38 Pusztai R., Lébény-Magasmart leletmentő ásatási napló, XJM.R.A.349-68. Az obektumok és leletanyag leírását lásd a katalógusban. 39 Pusztai R., Lébény-Magasmart leletmentő ásatási napló, XJM.R.A.349-68,10.: Október 29-én bejárva a dombot a délnyugati részen egy nagyobb területen sok őskori cserepet talált, részben grafitos anyagú töredékeket. Ehhez hasonló anyagot már 1952-ben is gyűjtött ezen a területen (ld. 61. lbjgy.). 40 Pusztai R., Késő-vaskori házak Lebenyben, Hansági Múzeum Adattára 305-72., 5.: A lelőhelyen feltárt leletanyag: a. neolitikum: Vonaldíszes kerámia kult. cserepei a domb északi részén b. középső bronzkor: Északdunántúli-mészbetétes kult. — a domb déli részén sírok, a középső zónában pedig telepnyomokat fedeztek fel c. vaskor: legnagyobb kiterjedésű a település d. további korszakok: germán fejedelmi sír, 3 avar kori sír, Árpád-kori telepnyomok. 41 Pusztai 1962, 45.: Egy kiemelkedő homokdombon nagykiterjedésű vaskori település, két lesározott padozatú kelta lakóházzal, egy melléképülettel, kora vaskori vermekkel és cölöplyukakkal. 42 Pusztai R. Késő-vaskori házak Lebenyben, Hansági Múzeum Adattára 305-72., 3.; Pusztai 1967,6-7., 11.: A3, sz. objektum és leletanyagának leírását lásd a katalógusban, ltsz. 64.12.1.1-4. (III. tábla/3, ábra). A15. szelvényben egy bronzkori, hamvasztásos sírt is feltártak (7. sz.). A 3. sz. objektum szinte azonos volt az 1. sz. (kelta) objektummal, a 7. sz. sír az észak-dunántúli mészbetétes-kerámia kultúrához kapcsolható. 43 Pusztai, R. Lébény-Magasmart leletmentő ásatási napló, XJM.R.A.349-68,12., 14. Pusztai 1967, 5.: „A többiben kormeghatározásra alkalmas edénytöredékek nem voltak. így koruk bizonytalan, de feltehetően vagy a korai vagy a késői vaskorból származhatnak." A 4., 5., 8., 10. és 12. sz. objektumok átmérője átl. 0,5 m, valószínűleg oszlophelyekről van szó. Elhelyezkedésük alapján egy nagyobb épület félkörívben húzódó oszlopsorát képezhették. (II. tábla/l. ábra) A 6., 7., 9. és 11. számú objetumok átmérője nagyobb volt, betöltésük sötétebb. Datálása (Pusztai R. szerint): Ha C-D. Az objektumok leírását lásd a katalógusban. A 7. sz. objektumból előkerült leletanyag leírását lásd a katalógusban, HM Ltsz. 64.13.2.1., 64.13.2.2., 64.13.5.1 (két darabban) 64.13.1.1, 64.13.3.1, 64.13.3.2, 64.13.1.1, 64.13.4.1-4, 64.15.1.1-2, 64.19.1.1-2, 64.19.2.1, 64.19.3.1-3. (III. tábla/4, ábra, IV. tábla/l. ábra, V. tábla/2, ábra) A 9. sz. objektumból előkerült leletanyag leírását lásd a katalógusban, HM Ltsz. 64.14.1.1, 64.14.2.1,64.14.2.2,64.14.3.1-2,64.14.4.1-2,64.14.6.1,64.14.7.1, 64.14.8.1. (IV. tábla/2, ábra) Az ásatási napló szerint feltört állatcsont is volt az objektumban. Datálása: korai vaskor vége. 44 Pusztai 1967, 7-10.: A 18. sz. és a 19. sz. késő vaskori (kelta) házak (Lt C és D). A 20-22. sz. oszlophelyek valószínűleg szintén a kelta házakhoz tartozó épület elemei voltak, azonos tájolásuk alapján (az épületnek csupán három oszlophelyét sikerült azonosítani, de az elrendeződésük alapján a 31