Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Balázs Tibor: A Szanyi Esperesi Kerületi Római Katolikus Néptanítóegyesület működése 1886–1934
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK hály esperes-plébános, kerületi egyházi tanfelügyelő mutatta be az Actio Catholica működését és hívta fel a tanítókat a szervezet munkájában való részvételre. A tisztújítás során újjáválasztották a tisztikart. 37 1934 után a Rábaközi főesperességben új esperesi kerületeket alakítottak ki, így a tankerületek határai is átalakításra kerültek. Az egykori szanyi esperesi kerület, mely addig egy egyházi tankerületet alkotott három tankerületre: szanyi, magyarkeresztúri és csornai tankerületre oszlott. 38 Azok a néptanítók, akik korábban a szanyi esperesi kerületi tanítókörhöz tartoztak, a következő években a Sopronmegyei Tanítóegylet ülésein, illetve Csornán, a járási pedagógiai szemináriumokon vettek részt. A Sopronmegyei Tanítóegylet 1936. május 7-én Sopronban tartott közgyűlésén a rábaközi katolikus néptanítók közül is többen megjelentek. Az egyesület alelnökévé Ehrenwerth Hugót választották. 39 Az 1936. április 22-én Csornán tartott pedagógiai szemináriumot Brösztl Gyula királyi főtanfelügyelő nyitotta meg. A gyűlésen, 50 tanító és tanítónő vett részt a járás népiskoláiból. 40 1940. október 24-én Kapuváron tartott gyűlést a főesperesi kerület teljes tanítósága. Ekkor alakították meg a Rábaközi Főesperesi Kerület Tanítókörét. Ennek keretében két alkört alakítottak: a kapuvári és a csornai kört, ez utóbbi lett a korábbi szanyi esperesi kerületi tanítóegylet utódja. 41 Első önálló ülését 1941. november 6-án tartotta Csornán. Ez a tanítókör a II. világháború idején évente tartott közgyűlést, az utolsót 1944-ben. 42 Gyakorlati tanítások, előadások Fontos szakmai programot jelentettek az egyesület gyűlésein tartott gyakorlati tanítások és bemutatók, melyeket legtöbbször a gyűlésnek helyet adó település tanítói tartották saját tanulóikkal. Ezek a bemutató tanítások módot adtak a tanítók módszertani tapasztalatszerzésére. A tanításokat követően közösen értékelték és vitatták meg az elhangzottakat. 1903. november 5-én Szekeres Mihály barbacsi tanító tartott bemutató tanítást a „Levegő" című olvasmány II. osztályban való tanításáról. 43 Az 1905-ös, Bágyogon tartott tavaszi közgyűlésen a helyi iskolások mutattak be iskolai tornagyakorlatokat Csuday Anna tanítónő irányításával. 44 A két világháború közötti korszak fontos oktatási feladata volt a trianoni békediktátum következményeinek megismertetése, és annak revíziójára való lelki előkészítés. Ennek tárgyában tartott Balákovits Anna farádi tanítónő gyakorlati tanítást a „Mit vesztettünk?" című olvasmány tárgyalásáról a III. osztályos tanulókkal. 45 Az egyesület működésének első évtizedeiben rendszeresen tűztek ki pályadíjakat kidolgozandó témákra. Az 1-2 (húszkoronás) aranyat a pártoló tagok, illetve a kerületi tanfelügyelő ajánlották fel. A pályamunkákat jeligésen, idegen kéz írásával kellett beadni. Az egyleten belül a pályamunkákat külön bizottság bírálta el. Püspök Mihály maglócái tanító az 1895-ös őszi közgyűlésen mutatta be gyakorlati előadás keretében „Adassék elő a számolásnak, különösen a sokszorozás- és osztásnak legbiztosabb és czélravezetőbb módszere" című pályázatra kidolgozott díjnyertes pályamunkáját, melyet a jelenlévők közül többen észrevételeikkel egészítettek ki. 46 1905ben a „Miként tanítható a történelem, hogy az az élet mestere legyen?" című pályatételt Csuday Anna bágyogi, és Nagy Márton rábacsanaki tanító is kidolgozta és megosztottan nyerték el a pályadíjat. 47 288
