Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Balázs Tibor: A Szanyi Esperesi Kerületi Római Katolikus Néptanítóegyesület működése 1886–1934
BALÁZS TIBOR A SZANYI ESPERESI KE R ÜLETI RÓMAI KATOLIKUS NÉPTANÍTÓ EGYESÜLET... véget ért, de a tanítók ekkor még nem indultak haza községeikbe. A hivatalos meghívókban is szerepelt, hogy az ülések után a tagok társas ebéden vettek részt, melyek alkalmat adtak az oldottabb eszmecserére. 12 A gyűlések eleinte vándorgyűlések voltak, melyeket évente kétszer (tavasszal és ősszel) különböző rábaközi települések népiskoláiban tartottak. A rábaközi utak rossz állapota sok tanítót megakadályozott a mindig más községben tartott gyűléseken való részvételben. Az 1892-es őszi közgyűlésen úgy döntöttek, hogy attól kezdve mindig Csornán fogják tartani az egylet gyűléseit. 13 Az 1893. június 6-i csornai gyűlésén az elhunyt Terner Péter egyleti elnök helyébe lépett dr. Sinkó István esperes tartotta elnöki székfoglaló beszédét, melyben „a modern korszellem káros vonásait és az újabb tanítási rendszerekveszélyes irányzatosságát" bírálta, és kiemelte a nemzeti és valláserkölcsi nevelés fontosságát. 14 A tanítóság körében 1893 folyamán nagy vihart kavart Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a tanítói jövedelmekről, valamint az országos tanítói nyugdíjalapról. Az egyesület átiratban kérte a többi tanítóegyesületet, hogy közös kérvényben tiltakozzanak a rendelet sérelmes pontjai ellen. 15 Az 1890-es években a kör gyűlésein élénk viták folytak a bevezetendő új tankönyvekről. Az 1894. november 7-i ülésen létrehoztak egy tankönyvbíráló bizottságot, hogy minden népiskolában egyforma tankönyveket használjanak. 16 Az 1899-es őszi közgyűlésen pedig az olvasókönyvek tanulmányozására választottak bizottságot, utóbbi azonban még 1900 őszéig sem tudott választani a forgalomban lévő tankönyvek közül. 17 A kerület katolikus népiskolának tanítónői az 1901. október 30-i csornai közgyűlésen vettek részt először. 18 Az egyesület 1903-tól visszatért a vándorgyűlések tartásához, de évente legtöbbször csak egy közgyűlést tartottak, általában tavasszal. 1903ban és a következő évben is akadályként merült fel, hogy sok tag nem kapott napidíjat és természetbeni fuvart az őt alkalmazó hitközségtől. Megbízták a körjegyzőjét, hogy váltson jegyzéket a kapuvári esperesi kerülettel ez ügyben. 19 A napidíjat az 1905ös tavaszi közgyűlésen állapítottak meg, és ekkor 2 koronában határozták meg. 20 1903-ban dr. Sinkó Istvánt, aki székesegyházi kanonok lett, az esperesi tisztségben Horváth Antal váltotta fel. Az egylet tagjai 1904. szeptember 15-én egyhangúlag megválasztották elnökké Horváth Antal rábapordányi plébánost, aki a szanyi kerület püspöki biztosa volt. A gyűlésen új választmányi tagokat is választottak és az alapszabályokat is módosították. Döntöttek az egylet alapszabályainak közös költségen való kinyomtatásáról és egyesületi bélyegző készíttetéséről. 21 1905-től használta az egyesület az elkészült bélyegzőjét, melynek lenyomata ovális alakú, kettős kerettel, köriratában: „A SZANYI ESPRESI KERÜLET R. K. NÉPTANÍTÓK" felirat, középen: „EGYLETÉNEK PECSÉTJE" felirat olvasható. 22 Az 1906. szeptember 11-i, Csornán tartott közgyűlés délután 2 órakor kezdődött. A szokatlan időpont oka az volt, hogy a gyűlés után, este 6 órakor hangversennyel egybekötött zártkörű táncvigalmat tartottak a csornai kaszinó helyiségében. Az est bevételét a „Tanítógyermekek Internátusa Alapja" javára fordították. 23 A hosszú előkészítés után megalakult Győregyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesület új alapszabálya szerint 1910-ben újjá kellett alakítani a szanyi tanítóegyletet is. Az egyesület ettől kezdve az egyházmegyei egyesület részeként működött, 1911-től „Szany Alesperességi Kerület R. K. Néptanítók Köre", majd 1912től „Győregyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesület Szanykerületi Néptanítók Köre" néven. 1911-ben új pecsétet készíttetett az egyesület, melynek lenyomatán ovális keretben: „SZANY KERÜLETI róm. kath. NÉPTANÍTÓK körének PECSÉTJE" felirat szerepel. 24 285
