Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez
DURKOVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ pülések mellett, a nyílt településeknek is több típusa létezett. Az ausztriai, szlovákiai és a dél-morva példák alapján, 104 valószínűleg a néhány házból álló tanyaszerű település mellett, a több házcsoport által alkotott falusias, agrárjellegű települések megléte is feltételezhető. Ennek megfelelő, nagyobb kiterjedésű, horizontális településeket elsősorban a Kisalföld peremterületeiről ismerünk (Wien-Leopoldsberg, 105 Inzersdorf-Walpersdorf, 106 Sopron és Pilismarót környékén, Pozsonyhidegkúton/Bratislava-Dúbravka, 107 Nagyszombat/Trnava és Nyitra/Nitra környékén 108 ). A települések jellege mellett fontos kérdés, amely az itt közölt lelőhelyek kapcsán is felmerült, a kora vaskori nyílt települések keltezése. A már említett nehézségek (kutatottság hiánya, szórványleletek, fémanyag kevés volta, hosszan „használt" kerámiatípusok) 109 miatt gyakran csupán feltételezhetjük, hogy az adott leletegyüttes a kora vaskor középső (Ha C2/D1 korszakkal bezárólag), vagy késői szakaszához (Ha D2-3/Lt A) tartozik. A két korszak közt lezajlott változások (pl. a településszerkezetben, a síkvidéki települések jelentőségének növekedése, a régészeti anyagban megjelenő keleti, vagyis a Vekerzug-kultúra és nyugati hatások/elemek) jó példájaként szolgál a bucsányi (Bucany) és a sopron-krautackeri leletegyüttes. A Bucsányban feltárt kora vaskori település és temető egymást vágó objektumai, a kora vaskor középső időszakának és a késő Hallstatt - korai La Tène-korszak elválasztását indokolták, 110 míg a sopron-krautackeri település, már az utóbbi időszak kontinuitására, vagyis a korai vaskor végének és a késő vaskor kezdetének folyamatosságára hívta fel a figyelmet. (Bujna-Romsauer 1983, 277-324.) A közölt leletegyüttesek beillesztése a felvázolt képbe, egyelőre csupán egy-egy kerámiatípus alapján lehetséges. Koroncó és Sokorópátka leletanyaga legkésőbb a kora vaskor középső szakaszára keltezhető, míg a lébényi együttes bizonyos jellemzői már a késő Hallstatt-korszak későbbi fázisában utalnak. 111 KATALÓGUS Lébény 1. Lébény-Magasmart a felszíni gyűjtésből származó kerámia 56.22.1.1.: oldaltöredék, kívül sárgásbarna, belül fekete színű, csillámos homokos soványítással (vsz. grafitos), felső harmadában egy vízszintes bütyökkel, h. 8,5 cm, m. 7 cm, v. 0,8 cm (III. tábla/l. ábra). 56.22.1.2.: oldaltöredék, világosbarna-szürkés színű, erősen csillámos soványítással, felső harmadában benyomott pontsorral díszített borda, h. 6,9 cm, m. 7,5 cm, v. 1,1 cm (III. tábla/l. ábra). 56.22.1.3.: oldaltöredék, sárgásbarna színű, törésfelülete fekete, pereme alatt benyomott pontsorral díszített borda, m. 8 cm, sz. 7,8 cm, v. 1 cm (III. tábla/2, ábra). 56.22.1.4.: oldaltöredék, sárgásbarna színű, h.10 cm, sz.9 cm, v. 0.8 cm. 56.22.1.5.: vékonyfalú kerámia töredéke (vsz. tál aljtöredéke), sötétszürke színű, csillámos soványítás, törésfelülete fekete, h. 9,2 cm, sz. 7 cm., v. 0.5 cm (III. tábla/2, ábra). 56.22.1.6.: vékonyfalú kerámia válltöredéke (vsz. az előző tálhoz tartozott), sötétszürke színű, fényes felülettel, a váll törésvonalában függőleges kannelúra, h. 4,2 cm, m. 1,5 cm, v. 0,4 cm (III. tábla/2, ábra). 23
