Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMÁNYOK A Csér nevű allódiumon létesített majorházat két szoba, két kamra és egy kőkéményes konyha alkotta. Az épület 1751 körül épült, még azelőtt, hogy az uraság 1753ban a jószágba lépett volna. Azóta a majorház mellé mórból egy juhászházat és három istállót építtetett sövényből, falábakra, melyekben mintegy 60 marha fért el. A juhászházban a juhásznak egy kályhás szobája, egy kőkéményes konyhája és egy kamrája volt. Ennek a háznak a végében egy sövényből készült juhakol helyezkedett el. Az összeírok találtak itt még két házat, melyeket az erdőőrzők laktak. Mindegyiküknek volt egy kályhás szobája, egy konyhája, egy kamrája és egy kis istállója. Egy másik ház, melyben az összeírás idején az uraság gondviselője lakott, két kályhás szobából, azok között egy kőkéményes konyhából és egy kamrából állt. A majorhoz tartozott még egy talpra épített cséplőpajta két — sövényfalra font — pajtafiával együtt. A pajtát az összeírok rozzant állapotban találták, mert mind ez, mind pedig a gondviselőnek és az erdőőrzőknek a házai már régen épültek. Mellettük egy kis vadgyümölcsös kert helyezkedett el, aminek az alját kaszálni szokták (2 kaszásra való). A káposztáskert három helyen összesen 2 holdat foglalt el. A cséri birtokon az allodiális szántóföldek két mezőre voltak osztva, nagyságuk nagyjából 200 holdat tett ki.

16 Ezekből a földekből az erdőőrzők kb. 10 holdat bírtak, melyet maguk irtottak ki. Az uraság rétjei két darabban 20 kaszás nagyságúak voltak, erdei kaszálója pedig, melyet Szappan-széknek neveztek, kb. 30 kaszás. A mintegy 45 hold nagyságú legelőn (gyöpön) az uraság juhai és ökrei legeltek, de mivel az igen szikes földön feküdt, száraz években a fű ki szokott égni belőle. A Szappán-széki tölgyerdőn kívül, melynek az alját kaszálták, az uraság rendelkezett itt egy kb. 100 holdra való, többnyire gesztenye, kisebb részben tölgyfa erdővel. Ezt az erdőt a Nagyerdőtől az Ivánból Szemerére vezető út választotta el. Belőle egy darabot ökörlegelőnek hasítottak ki. Az ökröknek egyébként a juhokkal együtt a Nagyerdőn szabad pascuatiójuk volt. VIII. Az uraság saját kezelésű termőföldjei és egyéb ingatlanai Az összeírok minden helységben részletesen feljegyezték a dominus kezelésében maradt földterületeket (allatúra, allodii), amelyek valamelyik majorhoz tartoztak, de voltak olyanok is, amelyeket nem rendeltek közvetlenül egyik majorszervezethez sem. a) Szántóföldek és rétek Széchenyi Lászlónak Peresztegen négy helyen összesen 40 kaszásra való rétjét írták össze, melyet a gróf Kövesddel együtt zálogban bírt. A lózsi határban 3 kaszás rétje volt. Lövőn a 2 kaszásra való majorréten kívül mintegy 60 kaszás réttel rendelkezett, mely egy tagban a helység fölött feküdt. A közvetlenül az újkéri faluvégen található, Pincehelynek nevezett divertikulum 20 hold szántóból állt, melyből 16 holdat az uraság szokott szánttatni, 4 holdat pedig nemrég irtatott ki és töretett fel. b) Erdők Az uraság tilos erdeiben a jobbágyokat nem illették meg az erdei haszonvételek (usus beneficiorum): a makkoltatás (glandinatio), a faizás (lignatio) és a legeltetés (pascuado), azokkal csak a kijelölt, az ún. szabad erdőkben (pl. a Nagyerdőben), az előírások betartása mellett élhettek. Az újkéri határban az uraság egy 20 hold nagyságú, tölgyből és mogyoróból álló erdőt birtokolt. Ezen kívül a helység határához tartozott a Nagyerdő egy része, melyben a helyiek dőlt, hullott és száraz fát szaba218