Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása
KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA... fele részben kőből. Az épületet 1758-ban reparálták, ennek során a konyhát és a kőpincét újjáépítették, egy hat faoszlopon álló szekérszínt emeltek, a vendégszobát pedig egy öllel megnagyobbították. Kövesden részben kőből, részben mórból épült a vendégfogadó. Az összeírok itt három kályhás szobát, két kamrát, egy konyhát és egy bolthajtásos kőpincét jegyeztek fel. Az épülethez két szekérszín és 40 ló befogadására alkalmas istállók tartoztak. Az udvaron egy kőből rakott, zsindellyel fedett csigáskút állt. A vendégfogadós évente 288 forint árendával tartozott az uraságnak. Gógánfán az összeírás nem tesz említést kocsmáról. b) Mészárszékek (mascelli) A földesúri jogok közé tartozott a mészárszék-tartás (húsmérés) joga. Az uraság az egyes helységekben működő mészárszékeinek használati jogát évi bérleti díj fizetése ellenében haszonbérbe adta a helyi mészárosnak. Az évi székbér Lövőn 13 12, Újkéren és Horpácson 6, Kövesden 18 forintot jelentett. Gógánfán és Bozon nem említenek mészárszéket. Kövesden a nyugati házsor felső (azaz északi) végén állt egy részben kőből, részben mórból emelt épület (három kályhás szobával, egy konyhával, két kamrával és egy sövényből készült istállóval), amelyet 1752 körül — amikor a falunak ez a házsora leégett — újonnan építette az uraság kanászház céljából, a mellette lévő akollal együtt. Mivel az összeírás idején már nem tartottak itt sertéseket, a mészáros lakott benne, akinek mórból való vágószéke a major mellett állt. Az uraság 1758-ban építtetett az újkéri mészárosnak a falu derekán sövényből egyházat, melyben egy kályhás szoba, egy fakéményes konyha és a mészárszék kapott helyet. Az 1752-ben épített horpácsi mészárszék a vendégfogadó mellett működött. c) Malmok {mold) Haszonbérleti rendszerben történt a malmok hasznosítása is. A bozi egykerekes, felülcsapó malom a falu derekán keresztülfolyó és a Fertőbe torkolló kis forráspatakon működött. Az összeírok a malmot a keresztúri Millner György kezén találták, aki még Széchényi Györggyel (1656-1732) kötött szerződést arról, hogy a használatért évi 12 forintot vagy helyette 10 köböl rozst fizet. A malom jövedelmét nem tudták feljegyezni a conscriptióba, csak azt, hogy a molnár a malom urának évi 72 forint árendát fizetett. d) Vásárok (nundü.) Az összeírásban szereplő települések közül egyedül Lövő mezőváros (oppidum) rendelkezett vásártartási joggal. A lövői vásárt Szent Márton napján 14 tartották, a helypénzből 12 forint jött be az uraságnak. e) A halászat (piscatio) A Fertő partján fekvő Boz faluban Széchényi Lászlónak egy hálóját és egy tölgyfából készült halászhajóját írták össze. Az uraság a Fertőn saját halászokat tartott. Halászatból befolyó jövedelméről feljegyezték, hogy annak nagysága bizonytalan, mivel a „merő szerencsén függ", 1760-ban például 111 forint 50 dénárt percipiált a halászok része nélkül, akiknek a mindenkori jövedelem fele járt. A vidékiek a halászat után árendát fizettek: a soproni Edlinger, Kern és Schrabfy, Balfról Philippovics, Schinogl, Schönpaur és Stint, Bozról pedig Nóvák, Vlasics János és Csiszár társaikkal együtt 16-16 dénárt. Medgyesről mindkét hálóról 24-24 forint járt az ura213
