Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK telkesek házas zsellérek lakók irtásföld irtásrét irtásföld irtásföld irtásrét hold köböl kaszás hold köböl hold köböl kaszás Boz 285 VA 570 Vi — 36 VA 72 y 2 22 44 — Gógánfa 3 6 — 0 0 3 6 — Horpács 36 3 / 4 73 y 2 — — — 4% 9 — Kövesd 1040 % 2080 y 4 71% — — 110 3/8 221 VA 2 3 / 4 Lövő 862 % 1726 VA — — — 121 Va 241 VA — Újkér 219 V-z 439 11 9 3 A 19 V2 61 Vi 123 — ÖSSZES 2447 % 4895 % 82 3/8 46 92 "Sil Vi 644 Vi 2 3 / 4 6. táblázat extraneusok (vidékiek) egyéb irtásföld irtásrét irtásföld irtásrét hold köböl kaszás hold köböl kaszás Boz — — — ll 3 / 4 23 Vz — Gógánfa — — — 4 8 — Horpács 10 VA 20/2 — 13 Vi 27 — Kövesd 26 Va 52 3 /4 1 V?. 31% 63 VA 10 Lövő 242 Vi 485 27% 47% 95 VA — Újkér 42 84 9 8 16 20 ÖSSZES 320 % 642 VA 38 116% 233 Vi 30 7. táblázat horpácsi uraságnak. Az „egyéb" rubrikákban a következő információk vannak feltüntetve: Lövőn a helyi plébániához tartozó 14 3 /s hold (28 3 A köböl), a templomhoz való 17 hold (34 köböl), továbbá a helységhez és a bíróhoz rendelt 16 ¥2 hold (33 köböl) irtásföld. Újkéren a templom 7 hold (14 köböl) irtásföldje, továbbá a helység 1 hold (2 köböl) irtásföldje és 20 kaszásra való irtásrétje, a gógánfai communitasnak 4 hold (8 köböl), a bozinak 3 A hold (1 V2 köböl) irtásföldje. Petrák József nemes 11 hold (22 köböl) irtásföldje Boznál szerepel, Horpácsnál pedig Fülöp Mihály oskolamester 1 x /% hold (3 köböl), a falu 2 x h hold (5 köböl) és a templom 4 hold (8 köböl) irtásföldje. Kövesden a communitas 4 V2 hold (9 köböl) irásföldet, 5 kaszás irtásrétet, a plébánia 9 V4 hold (18 V2 köböl) irtásföldet és 6 / 8 kaszás irtásrétet, a templom pedig 17 % hold (35 % köböl) irtásföldet és 3 kaszás irtásrétet bírt. A kövesdi bírósághoz 1 VA irtásrétet rendeltek. 5. Robot (servitium) és munkaszolgálat Az uraság számára ellenérték nélkül végzett, kötelező ingyenmunka-járadék szabályozása helységenként — a jobbágynépesség rétegződéséhez igazodva — eltérően alakult. Általánosságban elmondható, hogy Szent Mihály és Szent György napja meghatározó volt a munkamennyiség beosztás szempontjából, és az aratási időszakban (mely Sarlós Boldogasszony napjától 9 Szent István király napjáig tartott) a mindennapi, de legalábbis a fokozottan igénybe vett robot („az úr dolga") volt a jellemző. 208
