Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása
KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA... II. A jobbágyhelyhez tartozó helyföldek és helyrétek nagysága Maga a jobbágytelek (jobbágyhely, sessio) mint adózási egység belső telekből, azaz házhelyből (fundus intravülanis vagy domalis) és külsőségekből: a belsőség után járó szántóföldekből és rétekből (fundi extravillani, appertinentiae) állott. A belsőség nagyságáról nem szól az összeírás, de a külsőség nagyságát és fajtáját helységenként öszszeírták. (2. táblázat) A táblázatban közölt adatok nemcsak a jobbágyhelyhez tartozó appertinenciákat tartalmazzák, hanem a helyi plébánia, a templom és a közösség (communitas) rétjeit és szántóit is. Bozon a communitas és a (hidegsegi) plébános másfél-másfél kaszás helyrétet bírt, a helyi templomra pedig fél kaszás helyrétet hagyományoztak. A kövesdi iskolamester az iskolaépülethez 3 % hold (7 % köböl) helyföldet használt, a helyi plébániához pedig 22 hold (44 köböl) helyföldet és 1 VA helyrétet rendeltek. Horpácson az ún. Kenderföld 6 hold (12 köböl) helyföldön terült el. Az itteni plébániához 41 VA hold (82 Vi köböl) helyföld és 6 kaszás helyrét tartozott. Az újkéri plébániához 26 hold (52 köböl) helyföldet, a lövői parókiához pedig 38 Vshold (76 VA köböl) helyföldet és 9 kaszásra való helyrétet műveltek. III. A jobbágyok adózása Az adóteher egyfelől ún. praestatióból, azaz pénz, különféle termények és termékek szolgáltatásából, másfelől munkajáradékból (robot vagy más munkaszolgálat) tevődött össze. A földesúri adóterhek alól az uraság részbeni vagy teljes mentességet adhatott. A gógánfaiak például — az őket ért károk miatt — két évre szóló adómentességben részesültek, mert 1742 körül tűzvész pusztított a faluban. A conscriptio a horpácsi uraság joghatósága alatt álló jobbágynépességet adózás szempontjából két eltérő jogállású csoportra osztotta. Megkülönböztette egymástól egyfelől a robotosokat (úrbéreseket), másfelől pedig az árendásokat. Az árendások (az újkéri szolgáló telkesek kivételével) fel voltak mentve a szolgálatok alól, helyadó helyett pedig évente meghatározott összegű árendát fizettek. Esetükben az árenda — mint neve is elárulja — nem is adó, hanem (haszon)bér volt. A robotosok földesuruknak előírt mennyiségű robotszolgálattal és helyadóval adóztak. Az újkéri negyedes nyolcadtelkesek személyi állapotukat tekintve valamennyien szolgálatot teljesítő árendások voltak, évente két részletben (Szent György 5 és Szent Mihály 6 napján) minden negyedtelkes 6, minden nyolcadtelkes 3 forint — lényegében helyadó jellegű — árendát fizetett. Összesen 192 forint árendát kapott tőlük évente az uraság. Az itt és a többi helységben élő (nem szolgáló) árendásról lentebb szólunk. helyföld helyrét hold köböl kaszás Boz 20 VA 40 y 2 17 a / 4 Gógánfa 299 y 2 599 — Horpács 438 3 / 4 877 y 2 48 Kövesd 831 1662 8 VA Lövő 992 1883 3 A 48 Vz Újkér 962 y 2 1984 42 VA ÖSSZES 3544 7088 164 VA 2. táblázat 205
