Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HQRPÁCSI URASÁG HALÁLA... Kelemen István GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA UTÁN MARADT SOPRON VÁRMEGYEI BIRTOKOK 1761. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA Bevezetés Amikor Széchényi Zsigmond (1681-1738) meghalt, hat nagykorú gyermeke közül László, Antal, Zsigmond és Ignác osztozott a családi birtokon. A Széchenyiek férfiágának birtokosztálya 1741. február 25-én, Széplakon történt meg. A Sopron vármegyei jószágokat magába foglaló Sárvár-Felsővidék felosztása az alábbi módon ment végbe: Ignác megkapta Pereszteget, Kövesdet és Homokot. Antalé lett Nagycenk, Kiscenk, Hidegség, a röjtöki és a muzsaji részbirtokok (porüones), valamint a cséri és a röjtöki major. László kapta Horpácsot majorostól, Lövőt, Újkert, Gógánfát, Bozt, a nemeskéri, az alsó- és a felsőszopori, az ebergőci és a szerdahelyi portiókat, továbbá a szentmiklósi, az ebergőci és a lózsi szőlőket. Zsigmondnak jutott Hegykő és Széplak majorostól, valamint a süttöri és a sarródi részbirtokok. A Nagyerdő haszna mellett négy egyenlő részre osztották a bozi, a hidegségi, a nagycenki, a peresztegi és a kövesdi urasági szőlőket, valamint ezen öt falu szőlőhegyeiről járó bordézsma- és hegyvám-jövedelmet.

1 László 1750-ben zálogként kezéhez vette a korábban Ignác által Herbeville grófnőnek elzálogosított Kövesdet, 1753-ban pedig a cséri jószág birtokába léphetett be. 1760. november 19-én férfi leszármazó nélkül halt meg. Ebből az időszakból való a horpácsi uradalmat bemutató összeírás (conscriptio), melynek összeállítását a halál miatti jogutódlás rendezése tette szükségessé. A kötet a következő címet viseli: „Conscriptionak harmadik része melyben Nemes Sopron-Vármegyei Jószágok úgymint Lövei Mező-Város, Uykéri, Gógánfai, Horpácsi Helységek, Nagy Erdő, Bozi Helység, Hidegségi, Nagy-Czenki, Peresztegi, Nemeskéri, és Losi Portiok, Németh-Kövesdi Helység, és Cséri Major le irása foglaltatik".

2 Az összeírást a gróf özvegyének, Draskovich Mária Annának a megbízásából Boros Lajos, a Királyi Tábla evégből kiküldött juratusa és Somogyi Sándor inspector végezte el. A dokumentumot a két conscribator 1761. július l-jén látta el Horpácson kézjegyével és pecsétjével. Az összeírásnak Lövő mezővárost (oppidum), továbbá Kövesd, Horpács, Gógánfa, Újkér és Boz falvakat (possessiones) bemutató része két nagy szerkezeti egységre bontható. Minden település esetében először táblázatos formában feljegyezték a jobbágyok vezeték- és keresztnevét, majd jogállását, telki földjeit, irtásait, szőlőit és végül haszonállatait. Ezután került sor a lakosság státuszának, állapotának bemutatására (Status, Conditio, & facultas Colonorum), amit az adórendtartás (Census, Robottya, & aly Proventus annuales, & ordinary: robot, cenzus, földesúrnak járó más éves jövedelem) és a földek minőségének (Terrae qualitas) ismertetése követett. A második szerkezeti egységet az uraság saját kezelésében maradt épületingatlanok (majorok, egyéb gazdasági épületek) és termőföldek leírása zárta.

3 I. Jobbágytelkek száma és birtokviszonyok az egyes helységekben A terminológia egyértelművé tétele végett fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ebben az időszakban Kövesden és Lövőn a fertályhelyeseket (házas) zsellérnek (inquilinus) nevezték. Házas zsellért még Újkéren (5), Gógánfán (1) és Bozon (19) írtak össze. Horpácson Széchényi Lászlón kívül Rátky József (2 egészhelyes), a csornai prépostság (1 egészhely, melyen a juhász lakott), Czuppon László örökösei (1 203