Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK több vármegyére kiterjedő, fában gazdag Bakonyban is. A veszprémi káptalan 142937 között készült összeírásában egyebek mellett „bakonyi módra készült" szekrényt említenek. A bakonyi szekrény készítése idővel megszűnt, majd a XVIII. századtól kezdődően a betelepülő németek és szlovákok révén honosodott meg újra e tájon a faszerszám- és a ládakészítés. (Csilléry 1991, 487.) Az ácsolt ládák megnevezésére a magyar nyelvben alapvetően három terminus használatos. Elsődleges, régebbi neve a szekrény, 3 amelynek rovására a nyelvterület keleti és északi részén, valamint az Alföldön a szláv eredetű szuszék, 4 a Dunántúlon pedig a hasonló jelentésű hombár 5 szó vált uralkodóvá. Az ácsolt ládákról, a Rábaközből, a XVI. századi írott források tartalmazzák az első adatokat. Kapu vára a középkorban a környék katonai és gazdasági központja volt. A Nádasdy birtokon működő majorságokban (India, 6 Pordány 7 ) megtermelt gabonát, a várkatonaság ellátására szolgáló lisztet, vagy a puskapor előállításához szükséges salétromot nagy mennyiségben halmozták fel a biztonságot nyújtó falak mögött. 1547. január 13-án Sennyei Ferenc kapui várnagy Nádasdy Tamáshoz írt levelében többek között arról tudósít, hogy „...hyt ben ázzon kepén az zekren chynalason es mindennap hwz ember myel." (Mályusz 1927, 85.) „El bontottam az warbely nag zekrent abol es mint zekrent chynaltotok" (Mályusz 1927, 89.) írja alig egy hónappal később, február 9-én kelt, urához intézett levelében. A kapuvári vár és a hozzá tartozó birtokok XVI-XVII. századi inventáriumaiban gyakori az elsősorban élelmiszerek tárolására szolgáló bútordarab. Egy 1587-ben készült leltár szerint „az fölső thüzes házban kyben Ferencz wram zokoth lakny wagon keth lyztes zökrin" (...) A „gabonás házban (...) az pyarzon három hythwan gabonás zökrin (...) Az sytö házban lyztes zökrin 1", végül pedig „Naghy János wram hazában salitromnak walo zökrin 4". 8 Ugyanebben az évben a „seythery 9 sythö házban" és a „pytthuar melleth walo kamarában" egy-egy, az előbbiekhez feltehetően hasonló „zökrin"-t írtak össze. 10 1608-ban és 1660-ban Kapuváron, a vár előtt álló malomban, és a babóti Új-malomban szintén egy-egy „gabna tartó szökriny" állt, amely nyilván az őrletni vitt gabonából kivett vám tárolására szolgált. 11 Ugyancsak az 1660. esztendőben a babóti Felső-malomban „eörögh 12 uy szekrény"-t, a kapuvári várban, a számtartó ház mellett való sáfárházban pedig egy „hitvány szekrény"-t írtak össze a leltározók. 13 Az idézett források a ládák felépítésére nem, méretükre pedig csak hozzávetőlegesen („eörögh szekrény", „nag zekren") szolgálnak adatokkal. Mivel egy helyen a szekrény elbontásáról írnak, bizonyos, hogy ezek a későbbi, XIX-XX. századból fennmaradt példányokhoz hasonlóan oldható ácskötésekkel készültek. 1. kép Ácsolt hombár deszkájának részlete. Babot, XIX. század első fele. (RMGy N.88.55.1.) 150
