Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK 3. kép Pozsonyhidegkút (Bratislava-Dubravka, Szlovákia), az 1982-1992. évben folytatott feltárás összesítő felszínrajza (Stegmann-Rajtár 1996, 457., 2. ábra) a Ha D korszak elején valószínűleg egy belső társadalmi-szociális változás okozta.

17 A nyílt települések legjobb példái a már említett Sopron-krautackeri (2. kép), pozsonyhidegkúti (Bratislava-Dubravka (3. kép), inzersdorfi és a Pilimarót-szobi révi együttesek.

18 Valamennyi felsorolt településen bizonyítható volt a késő Hallstatt - korai La Tène időszak folyamatossága, tehát a magaslati telepek hanyatlása után előtérbe kerülő síkvidéki települések a késő vaskor korai szakaszáig lakottak voltak. Általában 200-250 m teng. sz. feletti magasságban fekvő területeken, vízforrás közelében, leggyakrabban folyók teraszán helyezkedtek el. Fekvésük és leleteik alapján nyilvánvalóvá vált, hogy népességük létfenntartása a mezőgazdaságon, állattartáson és a kézművességen alapult, amelyek egyben a kereskedelmet is elősegítették.

19 A Kisalföld területét is érintő kulturális jelenségek értelmezése máig vitatott, amely jelenségek a településszerkezet átalakulásában is tükröződtek. Feltételezhető azonban, hogy a Kárpát-medence északnyugati területén már a történeti kelta vándorlások előtt számolhatunk népmozgásokkal. (Neugebauer 1992,16.) A Kisalföldön a Kr. e. V. század első felének népességét a „sokszínűség" jellemezte. (Szabó 2005, 23.) A Kisalföld nyugati részén továbbélő késő Hallstatt-kultúra népességének leletanyagában egyaránt megfigyelhetők a korai La Tene-kultúra elemeinek és a keleti eredetű tárgytípusoknak a megjelenése (pl. Inzersdorf-Jurenda IL, SopronKrautacker, Nagyszombat/Trnava-Horné pole

20

), míg a keleti területen a késő Halls14