Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Győr-belvárosi ásatások

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK zül kaput sehol nem érintett a régészeti kutatás. A bástyák közül az északkeleti sa­rokbástya két falát regisztráltuk a Móricz Zsigmond rakpart 1. alatt. A bástya kül­ső fala a szokásos 3 m szélességű, a védett oldalon a „fül" belsejében csak 1,5 m. Az apró szondák miatt a várfalat teljes szélességében (320-340 cm) mindössze a keleti oldalon, a Rákóczi u. 36.-ban figyelhettük meg. Itt a fal belső oldalához erő­sítő támfalakat építettek, egymástól 250 cm távolságra. A támfalak közti területeket földdel töltötték be. Hasonló támfalakat, illetve azok kiszedett maradványait a Rá­kóczi u. 41. és a Bástya u. 65. telkén is találtunk. A városi szájhagyományban ter­jedő, a falak belső oldalán húzódó kazamata rendszerről szóló híreket valószínű­leg a korábban megfigyelt belső támfalak alakították ki (kazamaták természetesen léteznek, de mindmáig csak a bástyákban bizonyíthatók). A várfal külső felületét az északi, Dunára néző oldalon a Móricz Zsigmond rakpart 6-8-ban tártuk fel. Itt sikerült új megfigyeléseket is tennünk. A fal külső felületét az alapozásig 50x50 cm méretű, szorosan egymás mellé illesztett mészkő lapokkal burkolták. A fal külső fe­lületén a falazott falköpeny 30-35 cm vastagságú, mögötte kő- és téglatörmeléket bőven tartalmazó öntött falmag található. A külső köpenyfalat nagyméretű, vízszintes elhelyezésű vas pántok (ácskapcsok?) erősítették. A várárok betöltését több pon­ton is tanulmányozhattuk. Jellegében mindenütt azonos, különböző irányokban eny­hén lejtő sávos betöltésű, legfeljebb a betöltésül felhasznált rétegek különbözők, a föld minősége eltérő, származási helyétől függően (mint tudjuk az óriási föld­munkához távoli helyekről is szállítottak anyagot, például a ma Likocsnak nevezett Szt.Vid pusztáról). ( Szőke 1974 további irodalommal) A falakat körülvevő részen a Rákóczi u. 36-ban sok az építési törmeléket tartalmazó réteg, köztük kavicsos, homokos és humuszos sávokkal. Ezek egyikébe egy felszámolt temető antropoló­giai anyaga is belekerült. A töltésrétegeket 400-420 cm-ig tudtuk követni, ez alatt sok szerves anyagot tartalmazó iszapréteg következett az 550 cm-en megjelenő ta­lajvízig. A statikai célú fúrások 700 cm mélységben találtak szilárd altalajt, való­színűleg ezt tekinthetjük a várárok aljának. A külső védműveket övező várárkot a Rákóczi u. 44-ben egy elősánc (ravelin) közvetlen szomszédságában és a Bajcsy­Zsilinszky u. 36-ban kutattuk. Statikai okokból a terjes mélységet nem érhettük el. Érdekességként megemlítjük, hogy míg az utóbbi lelőhelyen a töltésrétegekben a XVII-XVIII. századi leletek domináltak, a Rákóczi utcában sok Árpád-kori és XIV­XV. századi anyagot találtunk. A Jókai u.7-9-ben egy elősánc részleteit is megis­merhettük. A földsáncot 300-320 cm mélységben egy tömör, iszapos agyagréteg­re alapozták. Alsó részében egysoros, gerendákból vagy fatörzsekből összerótt ka­zettás faszerkezettel erősítették meg. Erre kerültek a föld töltésrétegek, amelyek­ben a római kortól a koraújkorig keltezhető leletanyag származik. A ravelin külső határait nem ismerjük, az ábrázolások alapján téglafalak határolták, ennek régé­szeti bizonyítékát talán egy későbbi ásatás fogja adni. 144

Next

/
Thumbnails
Contents