Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Kenyeres István: Várszámadások a XVI. századból
ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK csak kivonatos számadás maradt fenn, viszont 1536-tól 1542-ig minden évből részletes és teljes számadások ismeretesek. Ezek mind német nyelvűek. Az éves számadások terjedelme 100-150 foliót is kitesz. A Mosón megye döntő részét magában foglaló magyaróvári uradalom ezen számadásai gyakorlatilag az egyetlen olyan forráscsoportot képezik, amelyek a Mohács utáni két évtized magyarországi nagybirtokát reprezentálják. 18 A várszámadások többsége azonban az 1540-es évek végétől, az 50-es évek elejétől maradt ránk: főként kamarai számadások, márpedig a végvárrendszer ellátását szolgáló kamarai birtokrendszer csak az 1550-es évektől kezdett kiépülni. Ezen várak közül az 1563-ig, igaz korlátozottan, de az egri püspök birtokában lévő Eger esetében rendelkezünk a legtöbb értékelhető számadáskönywel, mégpedig 1548tól, a vár Habsburg-kézre kerülésétől a török foglalás előtti évig, 1595-ig. Összesen 23 évből ismert valamilyen számadás, ezek többsége a Magyar Országos Levéltár E 554 Városi és kamarai iratok gyűjteményes fondjában található, de pl. az 1594/95. évi részletes számadást a Heves Megyei Levéltárban őrzik és ismert egy terjes számadás a Ráday Levéltárból is. Részletes, teljes számadással, tehát olyannal, amely mind a pénz-, mind pedig a terménybevételeket és kiadásokat magában foglalja, csupán 1549-1551-ből, 1559-1560-ból, 1588-1590 és 1594/95-ből rendelkezünk. 19 Természetesen sok esetben a pénz- és a terményszámadások külön-külön készültek, így pl. az 1555. évi gazdálkodásra vonatkozóan külön kötetben maradtak fenn a pénz- míg egy másikban a terményszámadások. A legtöbb esetben a részletes pénzszámadások maradtak fenn, azonban az 1570-es évekből még ilyenek sem. Szerencsére a Hofkammerarchiv Hoffinanz Ungarn fondjában egy kamarai vizsgálat anyagának mellékleteként fennmaradt két uradalmi számadás kivonata (1575 és 1576), ami lehetővé teszi az 1570-es évek gazdálkodásának elemzését. 20 (Az egri számadások esete szemlélteti a kivonatok és a részletes számadások közötti terjedelmi különbségeket is: míg pl. egy éves pénzszámadás akár 200 folio is lehet, addig egy-egy teljes év kivonata mindössze 1-2 folio.) A második legjobb forrásadottságú uradalom már egy „klasszikus" kamarai nagybirtok: Tokaj. Tokaj 1565-ben kerül kamarai igazgatás alá, az első részletes számadás is ebből az évből maradt fenn és 1598-ig bezárólag további 12 vaskos számadáskönyv, ebből 11 részletes, teljes, míg ismert egy főkönyv-szerű számadás is. A számadások döntő része a már említett MOL E 554 Városi és kamarai iratok között található, de három számadás pl. az OSZK Kézirattárában van és került elő egy kivonatos számadás a bécsi Hofkammerarchiv-ból is. A tokaji uradalom forrásadottságához mérhető Alsó-Magyarországon a komáromi domíniumra vonatkozó számadáskötet-sorozat. Komárom esetében már 152829-ből ismerünk egy kivonatos pénzszámadást. Viszont 1552-től az 1580-as évek elejéig rendelkezünk egy egységes számadás-kötet sorozattal, azaz 17 évből maradt fenn részletes, teljes számadás, a Hofkammerarchiv-ban, amelyeket Bécsben őriznek. A következő uradalom, amelyre vonatkozóan viszonylag sok számadással rendelkezünk, a XVI. században közel negyed századon át kamarai kezelésben lévő, Érsekújvár fenntartására rendelt esztergomi érseki birtok-komplexum. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az esztergomi érsekség számadásai maradtak fenn a legszétszórtabban. Összesen 13 számadást ismerek a XVI. századból, ezek részben a 98
