Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Kenyeres István: Várszámadások a XVI. századból

ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK világot. Az utóbbi esetében Pataki József tette közzé a váruradalom 1511-1534 közötti időszakból fennmaradt regestumait,

5 míg Veress Endre a gyulai uradalom 15241528 közötti kivonatos és részletes számadásait közölte.

6 Hozzá kell tennünk, hogy az egyházi uradalmak esetében valamivel jobb helyzetben vagyunk, elsősorban a Modena-ban fennmaradt ún. Hippolit-kódexek révén, amelyek Estei Hippolit esztergomi érseki, ill. egri püspöki számadásait őrizték meg. Ezek közül csak az egriek kerültek kiadásra E. Kovács Péter révén.

7 (Csak zárójelben jelzem, hogy míg a publikálatlan esztergomi számadások egy részét Fügedi Erik mintaszerűen feldolgozta, addig Eger esetében pont fordított a helyzet, a forrás publikálásra került, ám annak komplex feldolgozása máig nem történt meg.) Még egy különlegesnek tekinthető, publikált várszámadásra hívnám fel a figyelmet: mégpedig Erdélyből, ahol a brassói városi levéltárban maradtak fenn a törcsvári uradalom jelentős terjedelemű regestumai.

8 A Mohács előtti időszak jórészt publikálatlan várszámadásai közül a legismertebbek a Kanizsay-birtokok (kapuvári-sárvári, lékai) számadásai,

9 de említhetném a teljesen unikális, az észak-kelet-magyarországi Szapolyai-birtokok (pl. Tokaj, Szatmár) közös számadását,

10 vagy éppen Ónod váráét.

11 A Mohács utáni, sokkal jobb forráshelyzetű időszakból viszont lényegében alig történt forráskiadás: a tihanyi vár Rómer Flóris által közölt, nehezen használható, 1585-1590 közötti időszakból fennmaradt számadáskönyveit tudjuk megemlíteni,

12 míg a magánuradalmak esetében a Nádasdy-család sztenyicsnyáki uradalmának 1549-1550. évi számadásainak publikálása történt meg.

13 Egyetlen egy kivételes kötet jelent meg, ez Timár Györgynek a Szigetvár várgazdasága iratait bemutató forrásközlése, amely több érdekes számadást is közöl. Sajnos ezek közül egy sem olyan, amely gazdaságtörténeti szempontból alkalmas volna egy teljes körű elemzésre, azonban a vár történetére, építésére vonatkozóan számos érdekes kimutatást közöl.

14 (Hozzá kell tennem, hogy a kötet egy sor fontos, témába vágó fennmaradt forrást, pl. instrukciókat, kimutatásokat és inventáriumot sem közöl.

15

) Ezt a kötetet is ideszámolva mégis meg kell állapítanunk, hogy a fennmaradt forrásanyaghoz képest elenyészően kevés számadás került kiadásra. Sajnos, mind a mai napig semmilyen kataszter nem készült sem a középkori, sem pedig a kora újkori várszámadásokról. Ezt a hiátust igyekszem pótolni, legalábbis, ami a XVI. századot illeti, az első lépéseket megtenni, így a tanulmány Függelékében öszszegyűjtöttem kutatásaim során előkerült publikálatlan Mohács utáni várszámadásokat és kimutatásokat. Mielőtt elősorolnám, hogy mennyi és milyen jellegű számadáskönyv maradt fenn a Mohács utáni időszakból, előbb igyekszem a kamarai uradalmak kutatási tapasztalatai alapján egyfajta forrás-tipizációt nyújtani. A számadáskönyv (regestum/registrum) tulajdonképpen több fajta forrás összefoglaló nevét jelenti. Maguknak a számadásoknak is több fajtájuk van: így beszélhetünk a számadás időszaka alapján éves, féléves, negyedéves, vagy havi számadásokról. Adattartalmuk szerint beszélhetünk részletes és kivonatos számadásokról. A részletes számadások, nevezhetjük főszámadásnak is (summarius ratio), valamennyi bevételt és kiadást részletekbe menően tárgyalják, ilyen esetekben az egyes tételek mögött rejlő más számadásokra is hivatkoznak. Léteznek olyan számadások is, amelyek a bevételeket és kiadásokat azok időrendjében, folyamatosan adják meg, ezeket nevezhetjük „főkönyveknek". Ez utóbbiak ritkán maradtak fenn, hiszen ez a számadás-típus a naplószerű bejegyzésekkel a tisztviselő mindennapi munkája során készült, majd pedig ez alapján állíthatta össze 96