Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

ARRABONA 2006, 44 / 2. TANULMÁNYOK vettek el más, főleg egyházi birtokok jobbágyai ellen. Ezekből a vizsgálatot elrendelő oklevelekből a várnagyokra, alvárnagyokra, a jobbágyok neveire és az okozott károk értékére, illetve a sértett jobbágyok életszínvonalára lehet adatokat nyerni. Érdekes, hogy ezek a hatalmaskodások időben is egy meghatározott periódusra jellemzőek, amikor szinte semmilyen más jellegű forrás nem tudósít a várról, ez pedig id. János özvegye, Dorottya asszony és unokaöccse, (ifj.) Osvát ideje, azaz az 1470-1480-as évek. (2. kép) Áll ez az időbeli megoszlás a források ötödik nagy csoportját alkotó urbáriumokra, számadásokra és gazdasági összeírásokra, amelyek főleg a XVI. század elejétől jelennek meg, és hasonlóképpen a hatalmaskodásokhoz, szinte kizárólagos forrásai ennek az időszaknak.

16 Az ezekből származó adatok is az adók mértékét és a jobbágyok gazdasági erejét mutatják, másfelől információkat tartalmaznak az uradalmi tisztikarról, a majorsági állatállomány összetételéről, az uradalmi malmok bevételeiről és kiadásairól, a tartozékokon élő jobbágyok summás összeírásáról, illetve, hogy a várban zsoldosokat is tartottak 1521-ben.

17 Csókakőnek a számadások szerint két malma volt, egy egykerekű, amelyet néha Iwankanak neveznek és egy kétkerekű, beszélő névvel illetett Kettewsmaíom nevezetű.

18 Pontos helyük sajnos nem derül ki, csak az, hogy Csorgó faluhoz tartoznak. Mindemellett az urbáriumok és a panaszjegyzőkönyvek tudósítanak olyan életképekről is, miszerint az uradalom jobbágyait falvanként milyen sérelmek érték a gazdatisztnek való terménybeszolgáltatáskor, jószágok, földek, erdők adás-vételekor, erdők és szántóföldek bérbeadásánál, illetve milyen és mennyi „ajándékkal" (csirkével, kacsával, sajttal, vajjal) tartoztak, ha például Berényi Bársony Boldizsár gazdatiszt lányának volt a mennyegzője.

19 Egy 1528-as urbárium a várban tartott fegyvereket és lőszereket is felsorolja, külön kiemelve azt is, hogy például a 29 szakállas puskából 4 db törött volt.

20 És végül — de nem utolsó sorban—, természetesen ezek a források tükrözik legjobban, hogy az egyes falvakban milyen gabonákat, zöldségeket termesztettek, milyen élelmiszereket állítottak elő helyben, mit tudtak a jobbágyok maguknak is megtermelni. 1. Adomány- és iktatólevelek 2. Pereskedő oklevelek 3. Birtokfelosztó oklevelek 4. Hatalmaskodások iratai 5. Urbáriumok, számadások, gazdasági összeírások 6. Egyéb oklevelek 2. kép Csókakő várára vonatkozó írott források típusai és megoszlása 54