Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

BOCSI ZSÓFIA CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ... Bocsi Zsófia CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ANJOU KORRA

1 Egy középkori vár történetéről a régészet és a műemlékvédelem számára oly fontos építési alapozáson és falakon kívül az írott források, azaz oklevelek, levelek, számadások, váralaprajzok, összeírások, krónikák mesélnek a legtöbbet. Jelen tanulmány célja a Csókakőre vonatkozó írott forrástípusok bemutatása,

2 és a vár egy kiragadott korszakán keresztül az írott források által elérhető eredmények szemléltetése. Csókakő vára Fejér megyében, a Vértes hegység délnyugati lábánál, Mórtól 6 km-re keletre-délkeletre fekszik. Maga a vár a falutól északra emelkedő 479 méter magas Csóka-hegy sziklás délkeleti oldalán áll. Távolabbról szemlélődve a vár a középkori Fejér megye északnyugati részén fekszik, ahol a Vértes és a Bakony erdős hegyei adják a megye természetes határát. A nehezen megközelíthető, viszonylag kis alapterületű vár (2000 m

2

) természetes védelmét adó, három oldalról leszakadó plató nyugat felől közelíthető meg, itt a hegyoldalba vésett sziklaárokkal védték a várat. Csókakő vár stratégiai jelentőségét a középkorban korábban Fehérvár királyi székhely szomszédsága, majd a későbbiekben az új királyi központhoz, Budához való közelsége adta meg. Másfelől a vár fontosságát az alatta elhaladó, illetve a hozzá tartozó uradalmon átmenő „Fehérvárra menő hadi út" emelte, amely többek között azonos volt a Nyugat-Európából Bizáncon át Jeruzsálembe vezető zarándokúttalis. (1. kép) A Csókakő váráról fennmaradt írott források hat nagyobb csoportra oszthatók.

3 Az 1. csoportba az adománylevelek, adománykérők, iktatást elrendelő, iktató-jelentő iratok tartoznak. Ebbe a csoportba tartozik a legtöbb oklevél, itt azonban fontos kiemelni, hogy Csókakő neve sokszor csak az adományos titulusában szerepel, azaz ide sorolható az összes olyan birtokadományozó oklevél is, amelyet az éppen aktuális csókakői várnagy részére állítottak ki. Ennél fogva az Anjou-korban ez a forrástípus a legjellemzőbb. Az adománylevelek és iktató oklevelek legfőbb információértéke abban rejlik, hogy nyomon követhető rajtuk keresztül, mikor mely birtokok tartoztak az uradalomhoz, azok milyen jellegűek— azaz faluról, prediumról, halastóról vagy vámhelyről van-e szó, malom tartozik-e hozzá stb. —, illetve a birtokokból milyen ütemben és mikor állandósul az uradalom, azon belül milyen a munkamegosztás. Csókakő esetében például 1430-ban még csak 16 falut és egy birtokrészt sorolnak fel,

4 1453-ban 13 birtokot, 2 birtokrészt, 3prediumot és 6 vámhelyet,

5

1459-ben 15 birtokot, 1 birtokrészt, 8 prediumot, 4 vámhelyet, 3 halastavat és egy házat (Kankuta prediumon!),

6

1461-ben pedig ugyanazokat, mint 1453-ban, csak egy birtokkal kevesebbet.

7 A második csoportba a pereskedő levelek, perbehívó, perhalasztó, figyelmeztető, tiltakozó-eltiltó, ítéletlevelek tartoznak, amelyeknek a száma — ismerve a középkori mentalitást és a birtokszerzés eme egyszerű módját — igen tekintélyes Csókakő esetében (is), és a vár történetére vonatkozóan a legkérdésesebb időszakra, az 51