Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai
ASZT AGNES MOSONMAGYARÓVÁR CASTRUMAI tés-, vagy legalábbis átépítés-nyomokat Pusztai Rezső mérte fel (ajtókeret részlet a toronyban). 122 Mivel a felmérések gótikus jegyeket mutatnak, úgy vélem, a templom építése a XIV. század közepére-végére datálható, egybeeshetett ez a városi kiváltságok megszerzésével, annak egyik külső megnyilvánulása lehetett. 123 1529 után a templom elpusztult, újjáépítését 1668-ban kezdték meg. 1683-ban ismét leégett, így a XVII. század végén teljes újjáépítésre került sor — immáron barokk stílusban. 124 1987-ben Figler András vezette feltáráson sikerült a városkapu maradványait megmenteni a Magyar utcai bútoráruház mellett. 125 (16. kép) A kaputorony négyszögletes alapú, földsánc elé emelt elővéd volt, amelyet a XIV. századi építés után a XVI. században az eredeti falazat vonalát nagyobbrészt követve, arra kisebb kövekből ráépítve megújítottak. A kaputorony falszélessége 1,2-1,5 m volt, egyetlen ismert oldalhossza 6,5 m, alapterülete kb. 42 m 2 lehetett. A bejárat szélessége 3,5 m volt. A feltárások során a habarcsba ágyazott nagy méretű kövekből álló falazatban egy kerékvető és a kapupersely is előkerült. A várost Pietro Pierroni terveinek (1644) megfelelően a XVII. század közepén már olaszbástyás védőöv vette körül, a bástyák helyei: Ady E. u. közepe, Városkapu tér, 17. kép Tímár U. D-i vége, Tímár U. É-i vége. 126 A kő- A Bástya utcai XVI. századi paliszádfal egy kiefalakat a XIX. század elején, a napóleoni há- melt fekete erdeifenyő cölöpé. (Fotó: Ászt A., 2001.) borúkat követően bontották le. 127 A város egyes szakaszai egyszerű paliszádfallal voltak kerítve, erre utal részben a városkaputól D-re Figler András által feltárt cölöplyuksor, valamint az, hogy a város E-i részén, a Bástya u-i feltárásaink során -350 cm mélységben kétsoros fonott palánkfal nyomokat dokumentáltunk, 128 amelyben a nagyobb cölöpök egymástól 1,5-2 m távolságban álltak, a közüket karókkal és fonadékokkal erősítették. A kiemelt fekete erdeifenyő cölöpöt (17. kép) a dendrokronológiai vizsgálat az 1500-as évek végére datálta. 129 A paliszádfalat Győr elestét követően sietve emelhették a város közvetlen védelmére, erre utal Bél Mátyás is. 130 Ugyanehhez a korszakhoz kötődnek a közelben, szintén a Bástya utcában, a Cselley-ház mögött előkerült fegyveres férfisírok, amelyeknek feltárását (vagy akár a leletek begyűjtését) egy rövid szemle után Sőtér Ágost sajnos nem tartotta tudományos értékűnek. 131 41
