Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai
ARRABONA 2006. 44/2. TANULMÁNYOK totta a németek seregét, nyilván jól felfogott érdektől hajtva átengedte a cseh seregeket területén, majd — állítólag — megsértve a regalejogot, saját pénzt veretett. 81 A birtokelkobzás azonban rövid idejű volt: 1263-ban Konrád visszakapta elkobzott birtokait — köztük az óvári várat is, amelynek ez az első okleveles említése. 82 A várat az V. Istvántól megkapott Lajta-vám jövedelméből megerősítette. 83 Ennek ellenére II. Ottokár kezére jutott a vár, és csak az 1271. júliusi békekötés biztosította, hogy ismét Konrád kezére kerüljön vissza. 84 Az óvári vár 1273-ban ismét II. Ottokár kezére jutott, aki erődíteni kezdte. 85 1274-ben már újból Konrád birtokában van, aki 1282-ben a mosoni vár harmadát is megkapta, mert a várat tovább erősítette. 86 A mosoni ispáni tisztség hiányában, valamint, mert birtokai nem egyetlen tömbben feküdtek, a Kőszegiek és a Csákok között Konrád nem válhatott oligarchává, kiszorult Mosón megyéből, birtokközpontja Baranyába, Kéméndre tevődött át. 87 128991 között Albert ausztriai herceg foglalta el Magyarország több határvárával egyetemben, 88 a vár védelmében hősiesen küzdő Szilveszter fia Bychov mester Vas megyében Szarvaskend falut kapta III. Andrástól. 89 A századfordulótól királyi vár lett, várnagyai a mosoni ispánok voltak, 1323-tól már biztosan adatolhatóan. 90 1360-tól királynéi vár, 1388-93/97 között Lackfi István nádor kezén a vár tisztségül vagy zálogul. 91 A XV. században pedig — miután egy rövid ideig Ciliéi Hermann birtokolja, majd Vettaui Smilo — zálogjogon a vereskői Wolfurt családé lesz. 92 AXrV/XV. század fordulóján épült meg, és 1415-ben először említik a „várban álló várat" és a Szt. Katalin tiszteletére szentelt várkápolnát. 93 A poligonális szentélyű kápolnát Pusztai Rezső tárta fel, 94 romjai bemutatásra kerültek (12. kép). A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű támpillér nélküli kápolnarészlet betöltéséből zömében XVII. századi leletanyag került elő, ám az elszedett idomtéglák és körtetagozatok valószínűleg a kápolna felépítményéhez tartoztak. A kis kápolna még biztosan állt a XVII. század végén, az 1696. évi canonica visitatio szerint Óvár plébánosa heti két alkalommal misézett benne. 95 XV. századi az első kaputorony (a mai kaputól É-ra), a sánc, a vizesárok, az első híd. A XV század közepén a Bazini és Szentgyörgyi grófok előbb Elderbach Bertoldot, majd a Rozgonyiakat, végül a Szécsieket kifizetve megszerezték a várat illetve a birtokot. 96 A korszak egy érdekes történeti momentuma, hogy 1457-ben a vár DNy-i saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás. 97 1521-ben II. Lajos Máriának adja a várat, aki a mohácsi csata utáni menekülés során megszállt itt. 1533. február 7-én a magyaróvári tárgyalások során Ferdinánd és Szapolyai békét kötöttek, Szapolyai többek között Magyaróvárról is lemondott, ami császári várrá lett. A XVI. századhoz kapcsolódik a második (ma is álló) kaputorony, a farkasverem (Tomka Péter - Pusztai Rezső feltárása, 1973., 1977-78.) és az olaszbástyák kiépülése. 98 A XVI. század első felében Magyaróvár vára még nem bírt nagyobb katonai jelentőséggel, hiszen Bécs védelmét kiválóan biztosították a török sereg dunai felvonulási útvonalára eső nagyobb erősségek: Visegrád, Esztergom, Komárom és Győr. 99 Győr eleste után azonban a vár szerepe kiemelkedő lesz: 1595-98 között a főkapitányság központja, az utolsó végvár Bécs illetve Pozsony előtt. A MagyaróvárSárvár-Keszthely-Csobánc-Szigliget vonalon megszerveződött „Ungarisch Altenburgische und Scharwarische Grenze" végvárrendszer központi várának főkapitánya Siegmund Hager zu Allentsteig und Sankt Veit lett. 100 Az őrség létszámát 1.258 főre 36
