Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ARRABONA 2006. 44 / 2. TANULMÁNYOK Történeti adatokkal igazolható meglétük Mosón területén is, ám régészeti azonosításuk bizonytalan. Az I. István által 1009 körül alapított győri egyházmegyében a XII. század végétől adatolhatóan hét főesperesség működött, köztük a mosoni.

56 Az első név szerint ismert mosoni archidiaconust, magister Gerhardust 1244-ben említik meg az oklevelek.

57 Bár valószínű, hogy a XI. századtól működött plébánia Mosonban, elsőként 1291-ből van említése plébánosának, Petrusnak.

58 A helyi hagyomány a Soproni utcában az egyik ház kőkerítését még a XX. század közepén is „Kirchofmauer"-nek nevezte, és úgy vélekedett, annak helyén állhatott a „régi mosoni templom".

59 A Soproni u. 28. sz. telek területén 1963-ban épületbontás során egy ívelt kőfalszakasz részleteit tárta fel Pusztai Rezső.

60 Véleménye szerint a feltárt félköríves szentélyrészletből kiszerkeszthető épület egyaránt lehetett négykaréjos templom, vagy hosszházas kis bazilika. A épületrészlet feltárt falvastagsága 1 m, kiszerkesztett falvastagsága 1,5 m, a két ívrész közötti távolság 4,5 m. A templom titulusát, funkcióját (esperesi vagy plébániai) nem ismerjük. A „másik" templomra vonatkozó régészeti ismereteink még bizonytalanabbak, kiindulási alapunk szintén a helyi hagyomány, amely szerint a Mosonvár u. elején álló Nepomuki Szt. János kápolna helyén volt a „várbeli templom".

61 Bár a vár É-ÉKi szakaszai nincsenek megkutatva és pontosan lehatárolva, valamennyi rekonstrukciós elképzelés, valamint a topográfiai helyzet azt mutatja, a kápolna az egykori váron kívül található. A Nepomuki Szt. János kápolnát 1780-85 között építették. A kis dombocskán álló építmény szakrális architektonikus dominánsként megtöri az utcaszerkezetet, eredetileg talán emlékkápolna lehetett. Feltevésünket erősíteni látszott, hogy megsüllyedt padlózatának cseréjekor egy szondagödröt áshattunk, s benne a felépítményhez képest irreálisan mély és széles alapozást dokumentálhattunk, aminek egyetlen oka az lehet, a kápolna instabil alapokra, romokra épült.

62 Suburbiumi nyomok a Királydombot körülfogó területről D, DK, ÉK irányból ismertek, eddig mintegy 5,5 ha köthető bizonyossággal az Árpád-kori váraljához. Mind a suburbiummal, mind a földvárral kapcsolatban számos tisztázatlan, ásatásra váró kérdés fogalmazódott meg,

63 amelyekre Mosón revitalizációjához kapcsolódó nagyobb beruházásokat megelőző feltárásokkal remélünk választ adni. Castrum Altenburg - Magyaróvár ma is álló épületegyüttes a város ÉNy-i részén, napjainkban a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Elelmiszertudományi Karának, az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Magántanintézet utódának ad otthont. Magyaróvár nevének etimológiája

64 nem egyszerűen nyelvtani kérdés, hanem alapvetően történeti. A korai helytörténeti munkákra

65 hivatkozva rendszeresen felbukkan a történeti leírásokban, hogy a vár területén római tábor,

66 avar gyűrűvár,

67 vagy éppen püspöki központ

68 feküdhetett. Bár cáfolhatatlan, hogy a névben szereplő „ó" előtag egykori erődítményre utal, azonban ez lehetett akár a váron kívüli római tábor vagy az eredeti, a légvonalban kb. 2-2,5 km-re fekvő ispáni központ is. Ez utóbbi véleménynek egy alternatívája Györffy György gondolata, hogy az ispáni központ eredetileg nem a Királydombon épült volna ki, hanem az óvári vár helyén, és csak a XI. század közepén helyezték át a jobban védhető helyre.

69 A római tábor lokalizálás! problémáiról már volt szó. Avar lelőhelyet egyet ismerünk városunkból, a város É-i határából, a Rókadombról (Templomdomb) szórványos sírmellékleteket.

70 A „gyűrűvár" 32