Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ARRABONA 2006. 44 / 2. TANULMÁNYOK A vicus kronológiai horizontjai nagyobb történeti eseményekkel párhuzamba állítva rajzolhatóak meg. Az első komoly átépítés Hadrianus (117-138) császár látogatásához köthető. A következő átépítésre a II. század utolsó harmadában a markomann-quad háborúk következményeként kerülhetett sor. A

IV. században még folyamatosan lakták települést, amit a 374. vagy 377. évi quad betörés is sújthatott, ennek emléke a Vásártér hídfőjénél talált éremlelet-együttes.

31 A vicust végül az V. század első harmadára hagyták fel, amikor Pannónia Prima 434/435 folyamán a hunok uralma alá került. A kutatás jelen helyzetében a castrumot a Linhardt u. - Magyar u. - Marx u. Csaba u. területére lokalizálhatjuk, a vicus ettől D-re feküdhetett, illetve egy része talán ÉK-re. A temető a vicus K-i sávjában lehetett, s a IV. században már részben lefedte a korábbi vicus területét. Castrum Musun, mosoni ispánság központja a Kisalföldön, a Győri-medencében, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál, a Mosoni síkság közepén kialakult szárazulaton, a Királydombon épült ki. Lokalizációja Major Pál nevéhez fűződik, aki Bél Mátyás leírását

32 s a helynévi anyagot összevetve helyezte a vár helyét a Berglire, ahol leírása szerint egy elporlott téglafal is előkerült 1886-ban.

33 Az É-D-i irányban elnyúló téglalap alakú kb. 400x350 m alapú dombot az évszázadokon keresztül mederrombolóan kanyargó Duna kavicsos hordaléka alakította ki, amire sárga agyag rakódott, majd a szél homokot hordott. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 120,4 m, amivel környezetéből 1-1,2 m-rel emelkedik ki. A várnak — a jelenlegi megyénk két másik ispáni központjával szemben — közvetlen összefüggő római előzményei nincsenek, Ad Flexum az ispáni központtól légvonalban 2-2,5 km-re ÉK-re található. A terület topográfiai súlypontváltozását a Mosoni-Duna gyakori mederváltásai indokolták.

34 A mocsaras területen kiemelkedő vár természetes védelmet élvezve ellenőrizte a Bécs-Győr-Buda fő kereskedelmi utat, valamint a szintén Ny-ra vezető Hegyeshalom-Zurány-Káta-Bruck útvonalat — valóban a királyság kapuja volt: Porta Regni.

35 Az István uralkodása alatt kiépült vár a pogánylázadások idején refugiumként szolgált I. Péter, majd I. András számára. Itt törte át a gyepűt, majd bukása után ide menekült Salamon király is. A várat és suburbiumát többször kifosztották a felvonuló keresztes hadak. A tatárjárás idején magyar kézen maradt, de 1271-ben II. Ottokár elfoglalta. A cseh király hazaírt levelében a vár teljes elpusztításáról ír, ám újabb kutatások nem támasztják ezt alá. Tény azonban, a katonailag elavult vár szerepét a korszerű kővár, Óvár vette át a XIII. század utolsó harmadában. A suburbium oppidummá fejlődve élt tovább.

36 A mezővárosra a későközépkorból igen kevés megbízható forrásunk van. Vélhetőleg Mosonról ír 1665-ben Evlia Cselebi a „Rudolfusz" (fantázia)nevű város bemutatásakor, ám a fekvésén kívül minden adata torz (többek között 5000 házról és 10 templomról ír), nyilvánvaló, hogy Óvárral ellentétben Mosonban nem jártak a török követek.

37 A 4,5 ha alapterületű, lekerekített sarkú téglalap alakú vár a domb közepén épült ki, tengelye Ny-K irányú. A vár sáncszerkezetét Tomka Péter és Pusztai Rezső kutatásaiból

38 ismerjük. Kutatásaik a vár D-i, DNy-i részére terjedtek ki. A modern régészeti kutatások 1952-ben, illetve 1958-ban indultak meg. (7. kép) A várszerkezet meghatározásában a legjelentősebb kutatások 1971/72-ben folytak, amikor a Liliom utcában a fent említett kutatók átvágták a sáncot. A felső rétegeken a XIV/XV. szá28