Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai
ÁSZT ÁGNES MOSONMAGYARÓVÁR. CASTRUMAI dóalakú és fabélletes volt. A betöltésből több ép edény, fibulák kerültek elő, egy félkörívű bronz edényfogantyú valamint nagy tömegű állati és emberi csont. A következő évben újabb ásatásokat kezdett Sőtér Ágost 20 , amelynek során Commodus (180-192) és I. Valentinianus (364-375) érmekkel keltezett, gazdag leletanyagú településrétege(ke)t kutatott meg. Ásatásainak területéről, a Manninger téglagyár agyaggödreiből nagy mennyiségű római kislelet, főképp agyagmécsesek kerültek ajándékként múzeumunkba. 1901 júniusában 4 nyújtott csontvázas római kori sír került elő a Téglaföldi dűlőn, 21 ebből egy szarkofágban, egy téglasírban feküdt. A téglasír peremes tégláin a Legio X Gemina Pia Fidelis (LEG X GE P F) illetve a Figlina Sabiniana (FIG SAB) bélyegek voltak, amelyek . Valentinianus (364-375) uralkodására datálhatók. Mindkét típus előfordul Aquincumban is, a műhely azonban Noricum Ripense-hez kötődik. 22 Ugyanekkor egy 8 m mély kút is feltárásra került. 1955-56-ban a Marx K. u. 31. telken kútásás során korsómellékletes, IV. századra datált csontvázas sír került elő. 23 Sőtér Ágost ásatásaitól K-re, 250-300 m-re, a Károlyligeti Lajta-ágtól D-re 50 mre ásatott 1963-ban Pusztai Rezső. 24 A felső, 40 cm vastag szürkés talaj alatt figyelte meg a fekete, humuszos római réteget, amelyből római kerámiatöredékek kerültek elő. E rétegbe beásva, hamus, égett földben, -120 cm mélységben több helyütt anatómiai összefüggés nélküli váztöredékeket, és három emberi koponyát talált. A stratigráfia, valamint a fentebb említett lelőhelyek tanulságai világossá teszik, hogy a területen a II— III. századi polgári település (vicus) helyén a IV. században már temető volt, amely egy töltésűt mellé szerveződhetett — Sőtér Ágost megfigyelései szerint. Tipikus jellemző ez a pannóniai vicusokban, hiszen általánosan megfigyelhető, hogy a települések a késő római időszakra beszűkültek, és egyes, korábban lakott részeken temetőket létesítettek. 25 1979-ben, a víztorony alapozási munkálatai során kutak beásási foltjait dokumentálta Pusztai Rezső és nagy mennyiségű II/III. századi leletanyagot gyűjtött. 26 A vicus területén ásatott 1986-ban Figler András. Ásatási felületein (Frankel L. u. 24.; ill. Marx u. 46-50.) dokumentálta a gazdag leletanyagú sötét iszapos római réteget, több járószintet is elkülönített, ám csupán egyetlen telepobjektumot, egy tűzhelynyomot tárhatott fel. 27 A vicus kutatásában a 2003. év hozott új eredményeket. Közműépítést megelőző feltárásunk 28 során 300 m hosszan, ám csak 80 cm szélességben kutathattuk a Frankéi u. Marx K. u.-tól K-re fekvő szakaszát. Árkunkban jól megfigyelhető volt a már korábbi ásatásokról is ismert, -100-120 cm mélyen jelentkező 80-120 cm vastag sötét szürke agyagos összetételű római réteg. A rétegben két kavicsos felületű járószintet sikerült dokumentálni. A leletmentés során 12 telepobjektumot tártunk fel, gödröket, árkokat, valamennyi foltja a korai járószint alatt jelentkezett. Az ásatás legjelentősebb objektuma az 5-6. objektumból összeálló épületmaradvány volt. A kőalapozású épületrészlet Ad Flexum vicusának első ismert lakóépítménye. (4-5. kép) Bár korábbi feltárások rétegmegfigyeléseiből illetve a máshonnan ismert vicus épületekből sejthető volt, hogy Ad Flexumban is kőalapozású vályogtégla-falú házak álltak, ennek első konkrét bizonyítéka az 5-6. objektumszámmaljelzett épületrészlet. A két kőfalszakasz az épület DK-i sarokrészletétjelenti, találkozásuk kiszerkeszthető. A Malom-ági Lajta mesterséges voltát mutatja, 25
