Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század
SZÉKELY ZOLTÁN KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ... 19. kép Heinrich Ullrich: Der Christen Belegervng der Vesten Raab, 1597 M.Y. négyszögletű vára a metszetek egy kisebb csoportjának lett mintaképe. Giacomo Franco a vár 1594-es török, 46 majd 1597-es 47 sikertelen keresztény ostroma, illetve 1598-as 48 visszafoglalása alkalmával megjelentetett lapjain másolta e formát. A bástyák alakja még inkább szív alakú lett s a város közepére egy hatalmas kupolás mecset került. Franco kompozícióját Heinrich Ullrich másolta lapjain. (19. kép) Ugyancsak M.Y. kompozícióját vette mintának Wilhelm Peter Zimmermann 1603ban Sámuel Dilbaum: Eikonografia... c. művében kiadott metszetén, amely az 1594es ostromot eleveníti meg. 49 Ezt nemcsak az erődváros formája, hanem a török tábor, a jobb oldalt látható teherhordó tevék és a háttérben feltűnő Szent Márton hegye is bizonyítja. Zimmermann e lapjában Győr legprimitívebb s legigénytelenebb ábrázolását alkotta meg: nemcsak a vár kapott szabályos geometrikus formát bizarr alakú bástyákkal, hanem a folyópartok és Újváros is. A folyóneveket teljesen öszszezavarta, miként az események ábrázolását is: a törökök nyugatról támadják a szigetközi keresztény tábort. A metszetet bizonyára kapkodva készítette a mester: a Vízikapu s vele a Mosoni-Duna hídja eredetileg a Kastély-bástyához esett közelebb, ám ezt Zimmermann kivakarta — nem túl alaposan —, és a kaput a Duna-bástya közelébe helyezte — egyébként helyesen. Az elpusztult Újvárosban török ostromütegeket láthatunk: e részlet alapján Franco és Ullrich lapjainak használatával is számolhatunk, hisz e motívum csak az ő metszeteiken jelenik meg. (20. kép) Zimmermann a város 1598-as visszafoglalását is rézbe metszette, amelyhez Siebmachernek Orteliusnál megjelent, a vár erődítményeit valószerűen bemutató lapját használta fel. E műve szintén Dilbaum kötetében került kiadásra. Zimmermann példája sajátos kettősséget mutat: egyrészt igyekezett minél több előképet beszerezni munkájához, másrészt ugyanezzel a lendülettel figyelmen kívül is hagyta azokat. Ez a fajta munkamódszer azonban alapjaiban ássa alá a sokszorosított grafikai lapok hitelességét. 159