Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század
ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK lányi 1882) a Püspökvár középkori erődítéseire vonatkozó rekonstrukciók egyik legfontosabb forrása. E szerepre való alkalmatossága azonban több mint kétséges. Forlani ugyanis félreértette a Ferabosco tervlapján látható Püspökvár-alaprajzot: a palota előtt húzódó, a középkori szárazárok helyén emelt, belső falán pillérekkel tagolt prófunt-házat tornyokkal és bástyákkal erősített várfalként interpretálta. Ezt egyértelművé teszi a metszeten a keleti fal négyszögű kiugrása: az erődítményként nehezen azonosítható részlet valójában az éléstárhoz kapcsolódó épületszárny. Ugyancsak így válik értelmezhetővé a püspöki rezidenciát a várfallal összekötő falszakasz, amely nem más, mint a szárazároknak a palota sarkától induló részlete. Forlani tehát a Ferabosco alaprajzán látható falakat vetítette rá az Angielini látképen a Duna-bástyától a palotáig húzódó várfalra, amit azután félkör alakú bástya hozzáadásával tett látványosabbá metszetén. Az egyik bástya tetejére ráhelyezte az Angielininél látható sisakos várostornyot is. Zenoi e részletek másolásakor is tudott hibázni: a castellot kerítő várfal keleti szakaszán látható négyszög alakú kiugrásból két párhuzamos falcsonkot kreált — nehéz eldönteni, milyen okoktól vezérelve. (8. kép) A tulajdonképpeni város ábrázolása Forlani lapján rendkívül sematikus: elszórtan néhány nyeregtetős ház látható, némelyikhez torony kapcsolódik. Az egyik különösen érdekes, spirális formát mutat. Ám hiba lenne, ha Winkler Gábort követve (Winkler-Kurcsis 1998,22.) e részletnek hitelt adnánk. Forlani Komárom metszetén ugyanilyen tornyos házak tűnnek fel, sőt a spirális forma is felbukkan. 22 Zenoi Fortezza di Iavarino metszetén Forlani házait másolja, a tornyokra azonban kereszteket rak, mintha templomok lennének, a spirális torony pedig torzóként, hatalmas „kémény" gyanántjelenik meg. AFortezza di Iavarino nei confini... lapján az épületek számát megszaporítja, 23 a déli várfalhoz tornyos-kupolás épületeket ragaszt — ez utóbbiak ugyanilyen formában köszönnek vissza Gyuláról s Eger váráról metszett képein is. Forrásértéke tehát ezeknek a részleteknek egyáltalán nincs. Zenoi azonban nem csupán a várat örökítette meg metszeten, hanem a Győr alatt felvonuló császári had táborát is két, némileg eltérő méretű, de nagyjából azonos tartalmú lapon, melyek az II Campo del Imp pientato sopra Iavarino... 24 illetve az II Cápo del Imp. sopra Iavarino... 25 címet viselik. E művéhez felhasználta Angielini látképét, talán Cartaro frissen kiadott metszetét és természetesen saját Győr vedutáját. Az utóbbit az erődvárost bemutató rész megrajzolásakor követte, amit a félköríves fallal övezett castello is bizonyít. A polgárváros lángokban áll, így utalva a szeptember 29-i, elhíresült tűzvészre. Cartaro metszetéről eredhetnek az olyan részletek, mint a Borgo és az Insola di Comare kifejezések illetve az újvárosi sánc ábrázolása, valamint a staffázsalakokként megjelenő lovas és gyalogos katonák típusai. Zenoi mintegy „továbbfejlesztette" a sátortábort, amely immáron szabályos, négyzethálós rendbe szerveződve látható — nyilvánvalóan az antik római castrum ekkor már közismert elrendezése inspirálta. 26 Angielini lapjának közvetlen használatát az olyan — Cartaronál hiányzó — részletek jelzik, mint a Mosoni-Dunán és a Rábcán vert hidak, valamint a szigeti és révfalusi házcsoportok. Zenoi lapja azonban arra is nagyszerű lehetőséget teremt, hogy az előképek után dolgozó rajzolók, metszők nagyvonalúságát vagy inkább figyelmetlenségét és önkényességét ismételten illusztráljuk. A Duna keleti szigetéről lehagyta az ott állomásozó katonák táborát — ez mind Angielininél, mind Cartaronál megtalálható — s megváltoztatta a Rába futását is, így a császári tábort nyugatról is sáncokkal kellett kerítenie. 27 Mindehhez — a ké150
