Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban

TAKÁCS KAROLY .CASTRUM PORTE BOBUTH" KAPUVAR ES BABOT AZ ÁRPÁD-KORBAN 26 A megfigyelt jelenség része az országos folyamatoknak, melyek során a tatárjárást követően újfajta (királyi és magán) várak, valamint újfajta váruradalmak, a várak és a hozzájuk csatolt „tartozékok" új rendszere jön létre. Erre vonatkozóan lásd: Szűcs 2002, 44-50.; Kristó 1998, 235-236. 27 Az 1387 előtt Kapuvárhoz sorolt falvak közül Szovát és Babot helység adatokkal igazolhatóan Sopron várához tartozott korábban. Lövő, Hidász, Erdő és Martonhely esetében egyéb körülményből következtethetünk ugyanerre. Szil egy része (és feltehetően Iván) az Árpád-korban királyi udvari birtok. (Sopron I. 213.; ÁÚO XI. 175.; HO I. 32., 36.; ÁÚO IX. 239.; Sopron I. 452., 483.; Csánki 1897. 581-637.) Kecöl úgy tűnik vasi várbirtok volt korábban. Lásd a 23. jegyzetben leírtakat. 28 Sándorfi 1985, 170-171.; Bóna 1998, 31-49. A locsmándi és a darufalvi várra lásd: Gömöri 2002, 36., 46. Nem tagadható ugyanakkor, hogy a király által határvédelmi céllal épült várak között is vannak egészen kis méretűek. Vö. Kiss-Tóth 1999, 112-113. Feketevár méretei alapján az Árpádkori ún. kisvárak felső kategóriájának felel meg. Vö. Miklós 1985, 146. Méreteit, formáját és építésmódját tekintve legközelebbi párhuzamának a szombathelyi belsővár látszik. (Kiss 1995, 156-160.) AUO BELITZKY 1934 1938 BELLA 1894 BÓNA 1998 BOROSY 1984 CD CSÁNKI 1897 CSATKAI 1956 DOMANOVSZKY 1916 ENGEL 1982 1996,

1. FARAGÓ 1960 1962 IRODALOM Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I—XII. Pest-Budapest, 1860-1874. Belitzky János: Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. Bp., 1934. 65-72. Belitzky János: Sopron vármegye története I. Bp., 1938. Bella Lajos: Baboti leletek. ArchÉrt 14. 301-305. Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998. Borosy András: Magyarország hadügye és háborúi a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig. In: Magyarország hadtörténete I. Szerk. Borús József. Bp., 1984. 13-59. Fejér Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 1829-1844. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. Sopron és környéke műemlékei (Magyarország Műemléki Topográfiája II.) 2., javított és bővített kiadás. Szerk: Csatkai Endre. Sopron, 1956. Domanovszky Sándor: A harmincadvám eredete. (Értekezések a történettudományok köréből XXIV/4.). Bp., 1916. Engel Pál: Honor, vár, ispánság (Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről). Századok 116. 880-922. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. Bp., 1996. Faragó Sándor: Jelentés helyszíni szemléről. Kapuvár-Kastély. 1960. október 14. SM RA 228. Faragó Sándor: A kapui vár. Arrabona 4. 85-95. 531