Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Vaday Andrea: A ménfőcsanaki kelta temető kronológiai modellje 1

VADAY ANDREA A MÉNFŐCSANAKI KELTA TEMETŐ KRONOLÓGIAI MODELLJE Vaday Andrea A MÉNFŐCSANAKI KELTA TEMETŐ KRONOLÓGIAI MODELLJE

1 Uzsoki András leletmentései során Ménfőcsanakon, a kertészet földjén, az ún. „savanyító"

2 kerítésén belül és a kerítés mellett ásott vízlevezető árokban

3 láttak napvilágot egy kelta temető birituális temetkezései. 1993-94 folyamán, a 83-as út építését megelőző ásatáson további sírok feltárására került sor

4 a 2 km hosszú, átlagban 40 m széles lineáris felület ún. savanyítói részén, az egykori savanyító közvetlen szomszédságában. A késővaskori temető területén igen sűrű volt a régészeti fedettség (1. ábra),

5 a kelta sírokat római, népvándorlás-kori és középkori telepjelenségek részben meg is bolygatták. Az 1993-94 során feltárt temetőrészietet több generáción keresztül használták, a temető rendszere és kronológiai helyzete, ill. rituális jelenségei egyaránt bonyolultak. Eltérő a sírok száma, más a halottak száma és különböznek a rituális jellegzetességek. A rítuselemek összefüggése és variációja még sokszínűbb. A lelőhelyek keltezésekor az abszolút kronológia meghatározásához nem mindig társul az objektumok relatív időrendi modellje. A leletanyagon alapuló abszolút kronológia az objektív tényezők

6 miatt sok esetben igen tág határokat szab meg. Az objektumok relatív kronológiai meghatározásával finomítható az abszolút kronológián belül a lelőhely időrendje. Jelen feldolgozás a 83-as úton feltárt kelta temetőrészlet relatív kronológiai modelljének felállítását, valamint annak abszolút kronológiai meghatározását tűzte ki célul. A relatív időrendi modellhez a terület talajtani adottságai, az ásatási megfigyelések, a rátemetkezések, az egyes objektumok szuperpozíciója illetve a temető szerkezete használható fel. Talajtani adottságok A felületen több, ÉÉNy-DDK irányú dombvonulat húzódott végig, köztük az időszakosan vízjárta mélyedésekben különböző talajjal. A kelta temető nagyobb része a sárga, lazább szerkezetű, agyagos dombháton feküdt (1. ábra B/2) A dombhátat két sekélyebb völgy határolta. A DDNy-i völgyben feketésbarna, folyami agyagos feltöltődés volt, amely a kelta kor előtt keletkezett. Itt már nem voltak sírok, ami arra utalt, hogy a LT B-C idején vízjárásos volt a völgy. (1. ábra B/l) A temető ÉÉK-i részén a mélyebb völgy szintén vízjárta terület volt a kelta kor előtt, de a LT B-C időszakban kiszáradt, a temető néhány sírja a korábbi, szürke agyagos, folyami öntéstalajba mélyült. A kelta időszak után egy nagyobb áradás ismét elborította a völgyet, öntéstalajával elfedve a korábbi kelta temetkezéseket.

7 (1. ábra É/3) A temető ÉÉK-i szélén barnássárga, márgás talaj következett, kevés homokkal keverten, felső részén vékony rétegben erdei talajjal keverten. Itt kelta objektum már nem került elő, viszont mind a római, mind a középkori objektumokat az erdős talaj kialakulása után ásták meg. (1. ábra B/4) Valószínű, hogy a kelta temető használatának idején itt erdősáv, vagy liget húzódott a sírmező szélén. A temetőrészlet rituális jelenségei A temető változatos rítus és jelenségvariációi a következők: 1. Kerítő árok nélküli hamvasztásos sír. 2. Kerítő árok nélküli csontvázas rítusú sír. 3. Kerítő árok sírgödör és leletek nélkül. 597