Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK repel. A későbbiek folyamán egy ideig mindkét elnevezéssel találkozunk. A 14. században azonban kizárólagossá válik a Kapuvár név, nyilvánvalóan azzal a folyamattal párhuzamosan, ahogy kialakul, és megerősödik a vár melletti katonatelep (Kapu possessio). Ennek során a várat Babóthoz fűző szálak egyre inkább meglazulnak. Az önállósodási folyamat azonban csak a 17. század végére fejeződött be. Mindezek után már csak arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy a Kapuvár tőszomszédságában, Babot mai határában álló Árpád-kori (nagy valószínűséggel 13. századi) Feketevárnak mi a viszonya Kapuvárhoz (Babot várához), illetve, hogy a vár miért nem jelenik meg a korabeli forrásokban. Ezzel kapcsolatban két fontos tényezőre kell felhívni a figyelmet: az egyik a vár mérete, a másik pedig Kapuvárral való szoros kapcsolata. A régészetileg vizsgált Feketevár alapterülete mindössze 1700-1800 m

2

, ami Sopron megye két másik határvárának, a locsmándi és a darufalvi (drassburgi) várak méretének csupán a tizedrésze (!), de más Árpád-kori határvárak és várispánsági központok átlagos nagyságától is lényegesen elmarad.

28 Amennyiben a várnak volt 11-12. századi előzménye is (amelyre vonatkozóan régészeti adatok még nem állnak rendelkezésre), ez a korábbi — feltételezhetően faszerkezetű sánccal védett — vár sem lehetett ennél nagyobb alapterületű, hiszen a várat körülfogó sáncok maradványai az eddigi kutatások során mindenképpen előkerültek volna. Amenynyiben beigazolódik, hogy az Árpád-kori Kapuvárt övező vizesárok azonos a későbbi várárokkal, akkor a korai Kapuvár alapterülete meghaladhatta az egy hektárt, azaz a 10000 m

2-t. Fontos körülmény továbbá Kapuvár és a Feketevár közelsége (mint láttuk 3,5 kilométer a távolság a kettő között), továbbá, hogy a két várat hosszanti töltésvonal köti össze egymással. A közelség és a fizikailag is megfogható kapcsolat egyértelműen mutatja, hogy a Feketevár az Árpád-kori babót-kapuvári határvédelmi rendszer szerves része. Ilyen értelemben szervezetileg Kapuvárhoz tartozó, annak alárendelt kisebb erősségről lehet szó, amelynek helyileg nyilvánvalóan volt külön elnevezése, ez azonban — miután Kapuvár részének tekintették — a forrásanyagban nem jelenik meg. Hozzá kell tenni, hogy az eddigi régészeti adatok alapján a vár viszonylag rövid ideig állt fenn, így inkább csak epizód szerepe lehetett. JEGYZETEK 1 Néhány fontosabb, az egész korszakot feldolgozó történeti, illetve hadtörténeti munka: Pauler 1899,

1. 86-88.; Belitzky 1938, 263-270.; Borosy 1984, 35-37. 2 Cikkünkben a Kapuvár megnevezés alatt magát a várat értjük, míg a mellette fekvő települést a korabeli források szóhasználatával megegyezően Kapunak nevezzük. 3 Györffy 1977, 209. Kristó Gyula elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbi Sopron megye területén a megyeszerveződés a Rábaközből, a kapuvári várispánságból indult el, és Sopron csak a 11-12. század fordulóján vagy a 12. század folyamán veszi át a központ szerepét. Kristó 1988, 270-272. 4 1961-ben az északi várárokban négy méter mélységben egy ép, bordásnyakú edény került elő. Az edénytípus a 10. századra keltezhető, és mint arra Gömöri János rámutatott, több esetben felbukkan ispáni várak régészeti emlékanyagában. (Gömöri 2002, 43-44.) Gömöri János ugyanakkor nem tartja egészen bizonyítottnak az Árpád-kori várnak a későbbi erődítmény helyére történő lokalizálását, mivel 1998-ban, az északi várfalszakasz általa vezetett feltárásakor Árpád-kori maradványok nem kerültek elő. Az említett bordásnyakú edény pedig vélekedése szerint inkább kútból származik, mintsem az Árpád-kori várárokból. Elkerülték ugyanakkor a figyelmét az északi árokszakasz feltöltési rétegeiben az 1960-as években talált, és a középkor egész időszakát reprezentáló cserép töredékek, amelyek többsége bizonyosan nem kutakból került elő. A leletek közül több a 11-12. századra keltezhető (Kapuvári Rábaközi Múzeum gyűjteménye. Leltári szám: 69.106.1-27, 69.108.1, 69.109.1-5, 69.110.1-12.). Ide kívánkozik, hogy a művelődési ház építé528