Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Révész László: Magyar honfoglalás kori sírok keltezési lehetőségei. Régészeti keltezés – természettudományos keltezés

ARRABONA 2006. 44 / !.. TANULMÁNYOK szerint a kazár '.j.

sad jelvénye volt. (Györffy 1986, 90.) Elképzelhető, hogy tőlük vették át — a kettős fejedelemség intézményével együtt — keleti hazájukban azt a magyarok vezetői is. A magyar törzsek ugyanis a 9. század egyes időszakaiban a kazárok politikai fennhatósága alá tartoztak. A napszimbólumokkal díszített íjtegezek tulajdonosai hipotézisem szerint a magyar nagyfejedelmek katonai kíséretének legmagasabb rangú vezetői voltak. Sírjaik (hat lelet) mindeddig kizárólag ÉszakkeletMagyarországon kerültek elő, a hajdani feltételezett fejedelmi szállásterület közelében. Az íjat felajzott állapotban magába fogadó íjtegezek felfedezése az elmúlt évtized régészeti kutatásának az eredménye. A nemzetközi szakirodalomban eddig képviselt nézetek szerint ugyanis a szkíták letűnése és a kunok felbukkanása közti közel másfélezer esztendő során a steppei harcosok nem használtak felajzott íj tárolására szolgáló tegezeket. A magyarországi leletek mellett azonban cáfolják ezt a középázsiai 6-8. századi romvárosokban (Chotscho, Pendzsikent stb.) talált freskókon látható ábrázolások is. A magyarországi leleteket feldolgozó tanulmányomban e tárgyakat a 10. század első felére kelteztem. (Révész 1992, 345-369.) A sírban talált aranyozott ezüstveretes lószerszámot ill. az ezüstlemezekkel díszített nyerget analógiáik alapján korában készült feldolgozásaimban a 10. sz. első kétharmadára kelteztem. (Révész 1994, 338-358., Révész 1996, 45-54.) A jelenleg rendelkezésemre álló adatok alapján ezt a keltezést sem módosítani, sem tovább pontosítani nem tudom. A karosi 11/52. sírnak datálás szempontjából kétségtelenül a legfontosabb leletei a pénzek, Iszmail ibn Ahmed emír 904/905-ben kibocsátott dirhemei és III. (Gyermek) Lajos 899-911 között veretett denárai. Mind a 14 érmét viszonylag szűk időhatárok között, a 10. század első évtizedében bocsátották ki. A pénzek verési ideje, a finomabb keltezésre alkalmas mellékletek részletes feldolgozása, a sírban fekvő férfi életkora és a sír temetőn belüli helyzete alapján a karosi temető feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a 11/52. sír halottját a 10. század első negyedében (feltehetőleg e periódus második felében) temették el. (Révész 1996, 188., 193-206.) A tárgyalt sír csontvázából vett minta C14-es vizsgálata szerint a sigma 1 érték (68,2%) 885-980, a sigma 2 érték (95,4%) 770-990 közötti földbe kerülést jelez. Mindez szinkronban van a régészeti kormeghatározással is, amely a sigma 1 által meghatározott időszak első felére valószínűsítette a leletek eltemetését. A sigma 1 által meghatározott időintervallumból — a sírban talált érmesorozat záró véreiének kibocsátási dátuma (911) alapján kizárható a 885-911 közötti időszakra eső 26 év. A C14-es vizsgálatok alapján a 911-980 közötti 69 esztendő bármelyikében sor kerülhetett a temetésre. Nem módosul ez a kép lényegesen a sigma 2 eredményeket tekintve sem. Attól eltekintve, hogy az annak alapján kapott időintervallum első 141 éve az érmék alapján kizárható, a leletek fölbe kerülésére e szerint a 911-990 közötti 79 esztendő valamelyikében került sor. Bodroghalom-Eresztvényhomok 24. sír A sírban fiatal felnőtt nyújtott helyzetű, háton fekvő, jó megtartású vázát találtuk. (7. ábra) Egyetlen melléklete a lábszárcsontok között talált, szemcsés homokkal soványított agyagból kézi korongon készült, vöröses barnára égetett, bekarcolt párhuzamos vonalakkal díszített agyagedény volt. (8. ábra) A sírt tartalmazó temető Bodroghalom község ÉK-i részén, egy É-D-i irányú dombvonulat legészakibb kiemelkedésén helyezkedik el. A 2000-200l-ben feltárt s jelenleg még közöletlen lelőhelyet többek között régészeti környezete teszi kiemelke414